Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

A Horthy-korszak színészsegélyei

A kezdeti kétszer kétezer pengős jutalomdijat 1933tól évente négyszer 800, majd 730 pengőben látjuk a Fővárosi Közlöny pályázati kiirásaiban. Mondhatjuk, ebben a jutalomdíjban fejeződött ki legméltóbb formában a fővárosnak a magyar színészet iránti elismerése és pártolása. ügyosztályi iratforrások a jutalomdijakra nem maradtak, azok hiányában kikutatására a Fővárosi Közlöny szinügyi-közműveiődésügyi szakbizottsági ülésközlései és a szinészsegélyeknól említendő számadáskönyvek bejegyzései, vagy a pályázatok kiirása idején megjelent sajtóközlemények lenetnek irányadók. Befejezésül még emlitésre méltó, hogy a főváros közigazgatási bizottságában 1941. junius 9-i ülésén javaslat hangzott el olyan fővárosi szinészeti dijak alapitására, amelyek nincsenek korhoz kötve, s az egy-egy évadban elért legnagyobb sikerek elismeréséül szolgálnának. Vagylagosan egyi a

z irodalmi alapítványokhoz hasonló szinészeti éremalapitvány létesitését vetette fel az elhangzott javaslat. Ekkor az ügyben más nem történhetett, mint hogy előkészítésre kiadták a polgármester illetékes ügyosztályának. További adatot forrásainkban nem találunk. A Horthy-korszak szinészsegélyei Emiitettük már a hazai szinészet támogatásának régebbi formáját, a kollektiv segélyezést: egyesületek, nyugdijalap, s más jóléti létesítmények támogatását. A közületi segélyezésnek ez volt tisztes és egészséges formája. Művészek mésfajta egyéni segélyezése egyébként is nehezen lett volna beilleszthető a fővárosi szociális segélyezések rendszerébe. 1919 előtt csupán elaggott, elszegényedett művészek és hozzátartozóik szociális segélyeire találhatunk példát a főváros közjótékonysági ügyosztályának irataiban. Dokumentumaik egyéni életrajzi források lé- 61 -