Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

A Népszínház, népszínházi bizottmány és a főváros többi színháza

kezdett megépítéséhez. Az épitkezési költség meghaladta a 300 ezer pengőt, s a Közmunkák Tanácsa a költségeket azon feltétellel előlegezte, ha törlesztésére az érdekelt kultusztárca, az Országos Idegenforgalmi Hivatal és Budapest főváros kötelezettséget vállalnak. Igy vette át a főváros törvényhatósága a költségek nagyobb részét abban a formában, hogy 20 éven át 10 ezer pengő hozzájárulást fizet a Közmunkák Tanácsa befektetett költségeinek amortizáláséra.

8' Most ismertetjük a főváros színházainak gazdag levéltári forrásanyagát. Az elsőként emiitett Népszinház működésére, kivételes irányítására, a Népszinházi Bizottmány saját ügyviteli irattára mellett 1871-1889-ig a fővárosi tanács jegyzetben adott iratcsomója tartalmazza a legjelentősebb forrásokat: alapitása, szabályzatai stb., működési jelentéseinek iratait. A bizottság különálló iratai a Fővárosi Levéltár alapleltárkiadványának ismertetései szerint ülésjegyzőkönyvekből ós ügyviteli iratokból állnak: előbbiek 18751918-ig, utóbbiak 1875-1908-ig terjednek. Ügyviteli irattára mellékleteként a bizottmány 1881. évi népszínműpályázatára beérkezett kéziratokat két külön csomó tartalmazza. Végül szinházi gazdasági leltárak egészitik ki iratait, amelyek összesen két folyóméterre terjednek. Ehhez járul gazdálkodásának külön forrása, az 1889 után létesitett Budapesti Magyar Népszinházi Alapitvány számviteli iratanyaga. Evi számadáskönyvei és pénztárnaplói 1892-1928-ig terjednek, s külön állagát képezik Budapest Főváros Számvevősége iratainak, az alapitvány pénzgazdálkodásának tételes számadásait tartalmazva. További forrásai, amennyiben a Népszinházi Bizottmány iratai hiányosak, a szinházengedélyeknél elmondott ügyosztályi iratok és a szinházi irattár iratai, kiegészitve a többi városi szinháznál alább ismertetendő forrásokkal. Amint emiitettük, a törvényhatóság - 53 -