Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

A Népszínház, népszínházi bizottmány és a főváros többi színháza

állt. A népszínházi vagyont önálló hatáskörrel a bizottmány kezelte, s felügyelt arra, hogy a színház a magyar nyelv, irodalom és magyar szellemi művelődés fejlesztésének mindenkor hathatós eszköze legyen. A szinház a "szegényebb néprétegek" művelődési igényeit is hivatva volt szolgáln

i. A népszínházi bizottmány intézkedett a szinház bérbeadása, belépti stb. dijai megállapítása ügyeiben és a szinház műsorát a bérleti szerződésekben kikötendő jogánál fogva ellenőrizte. A Népszinház műsorának megfelelő színpadi műfajok fejlesztése érdekében dijak kitűzésével is intézkedett, végül költségvetése keretében a szükségletek beszerzéséről s az alapítvány kezelését érdeklő mindennemű ügyekről gondoskodott. Működéséről a főváros közgyűlésének jelentést tett.^"* Az 1875-ben felépült Népszínházát bizottmánya bérletek utján hasznosította. Befolyását a Népszinház vezetésére és egész működésére a bérleti szerződésekben biztosította. 1908-ban a Népszínháznak a Nemzeti Szinház részére történt bérbeadásával a bizottmány feladatai lecsökkentek és a színházépület gazdasági ügyeire korlátozódtak. Alapítványa is elsősorban a Budapesti Népszinház Nyugdíjintézete támogatását és az intézet részéről fizetendő nyugdijak megállapítását és kiutalását szolgálta. A Nemzeti Szinház bérletének meghosszabbítása után 1932-ben a népszínházi alapítvány nehéz helyzetbe jutott; ekkor a legutolsó öt évi bérleti dijból a vallás- és közoktatásügyi miniszter 180 ezer pengővel volt már adósa. Követeléseit hosszas tárgyalások után végül is az állami színházaknak 1933-tól juttatott fővárosi szubvencióból rendezték: igy továbbra sem változott a Népszínházi Bizottmány feladata.

2

, Buda városától, amint emiitettük, a Várszínház és Nyári Szinház került át Budapest főváros tulajdonába, s azokat bérletek utján hasznosította. - 50 -