Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Rendőrségi játszási engedély, kabaréengedély, cenzúra

gek megszüntetését. E végszükségben tett akciójuk sikerre vezetett. Hivatalos kimutatás szerint ekkor a nagyobb szinházak havi tűzrendészet! költsége az 1000 P-t meghaladta s az állami szinházakat kivéve, a hátralékos tűzoltósági dijak 5-30 ezer P közötti összegekre rúgtak. A szinházak nyomasztó helyzetében az állandó házi őrségekre vonatkozó szabályrendeleti előirás hatályát a polgármester felfüggesztette és mindazon szinházakat, amelyeknek saját házi tüzőrségük volt, az állandó házi tűzoltóság fenntartása alól mentesiti. A szinházak igazgatósága a berendezések gondozásával egy alkalmazottat köteles megbizni, a többi alkalmazottat pedig tartoznak kioktatni. Ezután csak az előadások alatt van tűzoltói kirendeltség a szinházakban. Majd az 1933» és 1935« évben ujabb polgármesteri rendeleteket hoztak: minden rendkivüli előadás 24 órával előbb bejelentendő és felügyeleti tüzőrség kirendelése kérendő.

1®* A tüzrendészeti használhatósági engedélyek elmondott adataikkal, leirásaikkal nemcsak a szinház működésének kezdetére, de a szinházi berendezésekre, az előadások szinpadi stb. tüzrendészeti vonatkozásaira is esetenként forrásanyagot adnak. Forrásai kutatására az előbbi fejezet ügyosztályi irataira mondottak irányadók: általában a tárgymutatónak szinházügyi fejezetébe

n vagy a szinházi irattárba

n találhatók. Rendőrségi játszási engedély, kabaréengedély, cenzúra Törvényhatósági szinháznyitási engedély és használhatósági engedély szinházi előadások megtartását egymagában nem biztosithatta, ahhoz még külön rendőrségi engedély, a játszási engedély megadása is hozzátartozott. - 41 -