Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Használhatósági engedély, tűzrendészet

dési jelentéseit, amelyek havi és félévi működési jelentések formájában, a polgármesteri elnöki ügyosztály irataiban fennmaradtak s némi hiányokkal Budapest főv. közigazgatási bizottságának ügyviteli irataiban is megtalálható, különálló iratsorozatban. Itt azonban csupán összefoglaló adatok találhatók az ügyosztály fontosabb ügyeinek előhaladására és az ügyosztály működésére; rendszeres szinháztörténeti adatokat nem tartalmaznak. Használhatósági engedély, tűzrendészet Az 1848. évi XXXI. törvénycikk előirása értelmében a Pesti .Magyar Nemzeti Színházat kivéve, színpadon bármilyen színielőadás csak az illető helyi hatóság tudtával és engedelmével történhet. E törvényes rendelkezés a törvényhatóság második feladatát jelentette. A törvényhatósági szinháznyitási engedély a szinház használatbavételére nem adott jogosítványt, arra a főváros központi közigazgatási hatóságának, a fővárosi tanácsnak, majd 1930 után a polgármesternek, mint tüzrendészeti hatóságnak külön használhatósági engedélye szükséges. A főváros előbbiekben említett 1881. évi szabályzatának indoklása szerint, az 1848. évi törvény világosan különbséget tesz a szinháznyitási és az előadási engedély között. A belügyminiszter hivatkozott 1875. évi rendele14 te * a színielőadások és mutatványok engedélyezését a fővárosi államrendőrség hatáskörébe sorolta, a színielőadások engedélyezését rendőrhatósági feladatnak látva. A főváros véleménye szerint e rendelkezés nem felelt meg az 1848-as szinházi törvény szellemének, mert a törvény megkülönbözteti a színielőadások engedélyezését és a rendőri felügyeletet. Közbiztonsági és közerkölcsiségi rendészeten kívül, annak a megítélése, hogy valamely színtársulat ké- 37 -