Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

A fővárosi törvényhatóság színháznyitási engedélyei, színügyi bizottságok

színházakkal szemben támasztott kulturkövetelményeket, de előtérbe állitotta az üzleti jelleget is, a kultura védelme és a szociális érdekek szempontjából a szinházügy szabályozását mielőbb megoldandó hatósági feladatnak tartja. Igaz, hogy mindezt már többször sürgette /s tegyük hozzá eredménytelenül/ a kormányzattól. A szabályrendelet hivatását a szinház fogalmi körének meghatározásában, a vállalkozás művészi szintjének és anyagi megalapozottságának intézményes biztosításában, az igazgató /vállalkozó/, a szerzők, a művészi és segédszemélyzet érdekeinek igazságos összeegyeztetésében látva, a négy csoport érdekképviseleteinek véleményét tizenhat kérdésben kikéri. A válaszok sokszorosított összeállítása tiz dupla ivre terjed. A szinházi ankét 1936« május 11-, május 15és junius 17-én folyt tárgyalásait további terjedelmes jegyzőkönyvek rögzitik. A tárgyaláson felmerült érdekellentétek és akadályok végül is elodázták a döntést; a jegyzőkönyvek adatai a szabályrendelet kétéves elhalasztására utalnak, de újból már nem kerülhetett tárgyalásra. A főváros évtizedes joggyakorlatának jogszabályba öntése, a szinházügy intézményes előrevitele ezúttal sem válhatott valóra.

1

5' Budapest főváros törvényhatósági igazgatásában a szinházügyet a közművelődési művészeti igazgatást végző fővárosi tanácsi /1930-tól polgármesteri/ ügyosztályok intézik. Irataik a kutatáshoz nélkülözhetetlenek. 1873-tól a szinházak a közművelődési ügyeket is intéző VIII. /1885-től VII./ tanügyi-közoktatásügyi ügyosztály irányitása alá tartoznak. 1912-1925 között a XIV. szociálpolitikai és közművelődési ügyosztály a szinházügy gazdája /kivéve az 1915-1917. évet, mikor ismét a közoktatásügyi ügyosztályban voltak/, közben átmenetileg 1920-ig a főváros saját színházainak kezelése, használatának ellenőrzése s egyéb szinházügyek az I. elnöki ügyosztály ha- 33 -