Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Budapest törvényhatósági városigazgatása és művelődésügye a színháztörténet vonatkozásában

nak, a szinházi előadások centrumában az állami és egyes magánszínházakban rendezett bérletsorozatok állnak. A kormányzat politikai célkitűzéseinek megvalósítására vette át végül a főváros a Városi Szinházat saját kezelésébe és az előzőkben emiitett népmüvelés céljaira a népművelési bizottság használja. A szinházakat a főváros törvényhatósága főként ebben a formában kapcsolta be közművelődésügyébe. További közművelődési intézkedései a következő fejezetben említendő szinházügyeknél már lényegesen szűkebb körűek. Pedig a törvényhatóság igazgatásának szinházügyeiben egyre több megoldandó kérdés merült fel: ezek mélyén többnyire a közületi és magánszínházak gazdasági problémái állottak, A főváros törvényhatósága erőteljesebb kulturális irányú szihházpolitikát kialakítani sohasem volt képes, megoldatlan kérdéseit áthagyományozta az utókorra. S ha a kapitalista korban a többször emiitett állami és városi kultúrpolitika határait meg kellene vonnunk, azt mondhatnánk, hogy a városoknak és főképpen Budapestnek a haladás útját kellett volna egyengetniük. A főváros ilyen törekvései azonban mindvégig mérsékeltek voltak: korlátozta közigazgatásának szervezete és a kormány politikája. Áttérve a törvényhatósági igazgatás szervezetének további ismertetésére, elsőként emlitendő a főváros élén álló főpolgármester, a mindenkori kormány képviselője. Jogköre nagy vonásokban megfelelt a többi törvényhatóság élén álló főispán jogkörének. Mint az ország minden törvényhatóságában, az 1876. VI. tc. alapján Budapesten is felállították a közigazgatási bizottságot. Hivatása a törvényhatósági és budapesti helyi állami szakigazgatási szervek együttműködésének öszszehangolása. Testületi ülésein, az ellenforradalmi korban, szinházügyek is nagy ritkán felmerültek, adóügyi iratai pedig szinházgazdasági forrásokat tartalmaznak. - 20 -