Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Vagyoni viszonyok forrásai /telekkönyv, hagyaték-örökösödés-végrendelet, vagyonjogi szerződések/

a mutatókönyvek, a budapesti kerületi járásbíróságoknak pedig 1894-1914-ig alig számottevő irattöredékei maradtak. 1914-től a főváros pesti oldalára illetékes Pesti Központi Kir. Járásbíróság elsőfokú polgári birósági iratai közt a perenkivüli eljárások során keletkezett hagyatéki-örökösödési iratok már nagyobb számban vannak. A jelenleg 1934-ig levéltárba adott iratokhoz azonban segédletül szolgáló lajstromok feljegyzései hiányosak. Hagyatéki eljárással összefüggésben külön emlitendők a végrendeletek. Végrendelet felvétele a közjegyzők hatáskörébe tartozott, s azok okirattára számos hiteles végrendeletet is tartalmazott. Későbbi rendelkezések folytán a kihirdetett végrendeleteket a közjegyző külön volt köteles kezelni. Végrendeletek közjegyzői sorozatai Budapesten még nem kerülhettek levéltárba. Érdemes megemliteni, a közjegyzői okirattárakból a vagyonjogi szerződések okiratait. /Házassági, adásvételi, bérleti stb. szerződésekről./ Bizonyára nemcsak életrajzi, de egyéb szinháztörténeti viszonylatban is tartogatnak forrásanyagokat. Az 1874. XXXV. tc. alapján működő magyar közjegyzői intézmény iratai forrásértékelésének ma még nincs irodalma, mert az állami levéltárakban eléggé ujkeletüek. A közjegyzői okirattárak Budapesten leginkább a gazdasági élet területét érintik, azonban tudománytörténeti jelentőségük is van és egyéb értékei sem vitathatók el. Éppen erről az oldalról látjuk őket legjobban felhasználhatónak. A vonatkozó rendelkezések nyomán eddig levéltárba adott 55 budapesti közjegyzői okirattár 1875-1929-ig terjed, s 250 méter polcsort tölt be a Fővárosi Levéltár raktáraiban. Hiányos segédleteik mellett azért sem alkalmasak még rendszeres történeti kutatásra, mert legtöbbször nem tudhatjuk, hogy a szerződő felek melyik közjegyzőhöz fordultak. - 105 -