Mályuszné Császár Edit: Molnár György, a rendező (Színháztörténeti könyvtár 16., Budapest, 1964)
IV. A nagy rendező (1863-1875)
A másik feltűnő momentum, ki vált Vadnay Írásában, bogy nem képes felmérni a rendező jelentőségét,A rendezés, mint fogalom, 1863-ban Magyarországon úgyszólván ismeretlen volt. Csak belső szinbázi ember tudta, bogy rendezői és rendezői munka között különbség van; bogy a sikerült díszlet, a jól működő gépek, a színvonalas balett elsősorban a rendező érdeme. "Bár megfaragni nem tud egy követ,a müvet Ő teremti, mint egy isten" - ezt a szinbázi tényt még a müveit, előkelő, "gentleman" újságíró, Vadnay sem tudta. Kassai is csak odavetőleg említi, bogy mindenkinek Molnár személyesen tanította be a szerepeket s bogy a darab legjobb előadása Magyarországon az első, az 1863-1 volt. A párizsi tanulmányút másik feltűnő rendezői eredménye az 1868. aug. 24-én bemutatott Bém hadjárata. Az előadás a Budai Arénában (később: Budai Színkör) játszódott le. A szinpad hátterének kivétele színpaddá változtatta az egész, akkor még ligetes, gyümölcsöskertekből álló környéket, fel egészen a Gellérthegyig. A harci játék a Chatelet Marengo ját vette példaképül és nagy sikert arat ott. Molnár rendezői fénykorának ilyen részletes tárgyalására sajnos, a továbbiakban nincs lehetőség. Az ördög pi- luláln ak rekonstruálására számos hírlapi beszámoló mellett, a francia színpadtechnika ismerete szolgálhat. A Bemr ől maradt egy, bár csonka,de mégis tájékoztatást nyújtó ügyelői példány. A többi nagy produkció jórészt rekonstruálhat at 1 an. Rendezést reálisan csak ott idézhetünk fel, ahol a sajtóbeszámolók mellett rendezői példányra is támaszkodhatunk. Molnártól azonban kevés rendezői példányunk maradt, s igy munkája jellemzésénél a pars pro toto elvét kell követnünk, az egy-két megmaradtból következtethetünk arra, ami a körülmények és a munkatársak kegyeletlensége folytán elveszett. A Budai Népszínház 1871-i bezárása és lebontása után Molnár a Nemzeti Színházhoz szerződött, és - némi megszakítással - itt működött egészen a pesti Népszinház 1875-i
