Mályuszné Császár Edit: Molnár György, a rendező (Színháztörténeti könyvtár 16., Budapest, 1964)

I. A mesterek és a mester

amikor nem a par excellence rendező érvényesült benne, a színész mennyire ugyanazt látta, mint Egressy, kerek busz esztendővel korább an t a romantikus játékot. Ha tehát mind az 1854-i, mind az 1855-i pesti vendégszereplés keserű csalódást hozott is Molnár számára, nagy, kezdetben meg sem értett tanulságokkal távozott .Egyik legnyilvánvalóbb élménye a pesti rendezés volt. 1855-ig csak eljátszott bizonyos főszerepeket, amelyek a nemzeti a sinne si vezetőszinészek műsorában is szerepeltek, 1856 óta a rendezői hivatás teljes átérzésével már rendezet is. A tudatosság látható jeleként következetesen kitétette a színpadra a nevét mint rendezőét, majd később, igazgatói évei idején, rendezőtársaiét is.