Mályuszné Császár Edit: Molnár György, a rendező (Színháztörténeti könyvtár 16., Budapest, 1964)

Függelék

érdekeltséggel - tetszéssel fogadtattak; az 1 pillanatban föl ismertem közönségemet, a* dráma, a' tragoediának még igen kicsiny publicuma van e városban, a' vígjátékok - énekes színművek nagyobb közönséget csalnak színházba, mig a* tragoediák kevés néző előtt adatva, igen csekély érdekés mondhatnám egyhangúság-értetlenséggel alig alig hogy végig nézetnek} - okát a német színészet ostoba pasáéiban keresem, mely az Ízlést itt egészen - leg alább hosszú idóre elrontotta, és a* melyet Lat ab ár nem igen igyekezett az eredeti darabok fényes szemkápráztató - adatásával helyre hozni, hozzá véve még azt, hogy dráma-tragoediáinak hőse Jánosi volt £3J csaknem 3 évig - ki jó mint lriezl.de nem az a* szinész, a* ki érdeket költsön szerepléseivel a* tragoediák iránt, vagy Benedek - ki igen jele a és finom társalgóbaJ szinész a' maga szerep köróben, de ki nem lé— "•ékhez szóló, magható, fölemelő erővel biró, a' drámák tragoediák megkedvelt et ésére. in azonban eredeti darabjaimat - a' hol csak lehet diszitéseJD-magy mesétek-pempázó kiállitásókkal adtam nagy és különös figyelemmel, még az utolsó apród, csatlós, őr szerepére is - külön külön színészt tartok azért vagyunk 45°° - hogy igy aztán az öszhangzást valami ügyetlen statists, vagy szabó segéd által ne zavarjam, - ez pénzbe jön az igaz, mart. a'mAg Lat aber 25-od aagáveJLaaedt e zsebre az itteni szép jövsdelmeket, addig éa még 25-őt tartva-fizetve nem igen számithatok haszonra - nem tudom melyik vesz jobban - talán az 145 meg matatandja... Mae* egyszer taastaawiijták már némelyed ittam hagy eresss** el felét tárniil •ttomul, mert féltok hegy ki nam Ravoir snsyem, és ugy mint Lat ab ár ur tartsak néhány garasévá a» m&feer szükséges fiatalokat-figuránsekat, kik as áljenakst. uarrraa-o

kat asjtán majd elkiáltják, hagy a* kö« sftueég mm. balé... a kleftmmég •tet—.elem mat kiabálja, hogy több vlgjátokat uram, havasabb il tot», - da me» halgata* raé - ma»