Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

tét, Valószínűnek kell tartanunk, hogy a szinház a kastéllyal egy időben épült s igy tervezőjének Bltthauser József építőmestert tekinthetjük. A nagykárolyi régi kastélyban lefolyt szlnlelőadásról azonban már jóval régebben, 1757-ben ls hallunk. Ez év június 15-án tartották meg Károlyi Eerenc gróf fiának, Károlyi Antal grófnak mennyegzőjét Harruckern Jozefa bárónővel Gyulán, a menyasszony szüleinél. Károlyi Antal gróf július 22éu vitte haza ifjú feleségét Nagykárolyba. Ebből az alkalomból nagy ünnepségek voltak a kastélyban, "Tűzijáték, kivilágítás, szini előadás, hangversenyek és táncmulatságok egymást váltották föl."

21. Ez a színielőadás természetesen még nem bizonyltja,hogy a kastélyban színház is lett volna. Csak egy alkalmilag û;eghivott német - esetleg olasz - színtársulat vendégjátékáról, vagy ami még valószínűbb, magyar főnemesek műkedvelő előadásáról lehet szó valamelyik teremben rögtönzött 3zÍnpadon. Kétségtelenül fennállott azonban már a nagykárolyi Kastélyszínház 1800-ban,amikor Károlyi József gróf egyik, 1800. február 22-én Bécsben kelt latin nyelvű utasításában a szinház kifestéséről rendelkezik, À Nagykárolyban lévő theatrum klfestesének munkáját már előzőleg rábízta Laurenz Bascher festőre, ez azonban még egy segéderőt kér tőle. Erre a munkára Károlyi gróf elküldi Bécsből Leopold Burlacher festőt, s intézkedik útiköltségéről, ellátásáról, munkaeszközeiről, sőt még arról is, bogy mivel az osztrák festő nem ismeri a nagyar nyelvet, az útjába eső birtokok Intézői egy hajdút 22 adjanak melléje, aki Nagykárolyig elkíséri. Ez a Burla cher nevü festő, aki több Iratban Bar lâcher és Ber

lâcher változatban ls szerepel, minden valószínűség szerint azonos azzal a Leopold Puellacherral, aki 1776-ban a tiroli Telfs-ben született s ugyanott halt meg 1342-ben. dl. E

b le Oábor

: i. +•). ?. OL- A Gróf ''• olyl Nemzetség Levéltára. *>coaoailca ' inmellár la. 1800. Tkt. 243- ons l. 'ci-.r. . fo. "\