Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)
latin nyelvű rendelkezése szerint azt a házi színházat /talán inkább házi színpadot/, amelyet Pesten létesitett /Theatrum illud domesticum, quod hie fieri curavl"/. a nyitramegyei Tótmegyerre kell átvinni s ott felépíteni. Ezzel a munkával Bitthauser urat, uradalmi építőmestert bizza meg, s felhívja a Surány-Megyeri jószágigazgatóságot, hogy mindent, amire Bitthausernek a szinház felépítéséhez szüksége van, azonnal bocsásson rendelkezésére.'* Ennek a szinháznak a működéséről épp oly keveset tudunk, mint a nagykárolyi kastélyszinházról. Semmi sem támasztja alá Haraszti Emilnek azt az állítását sem, hogy Meta gyéren olasz operatársulat lépett volna föl. * Műkedvelő színpad lehetett, amely pusztán a család tagjainak és vendégeinek a rokokó idején annyira divatos szinészkedő szórakozását szolgálta. Az természetesen nincs kizárva, hogy vendégként hivatásos művészek is megjelentek deszkáin, erre vonatkozólag azonban nem rendelkezünk adatokkal. Viszont jól ismerjük a szinház lebontásának történetét és gazdag felszerelésének sorsát. Károlyi József gróf 1803-ban bekövetkezett halála után özvegye, gróf Waldstein Erzsébet gyökeres takarékossági intézkedéseket léptet életbe. így többek közt szükségtelennek minősiti a bécsi udvari színházban bérelt két páholyt, s ezQ zel évi 300 forintot takarít meg. * Felszámolja a megyeri fácánost, megszünteti a fácánok tenyésztését, a parkba gyümölcsöst telepíttet stb. Ennek a racionalizálási törekvésnek esik áldozatul a tótmegyeri kastélyszínház is. Egy 1803. június 19-én Bécsben kelt magyarnyelvű utasításával*'^* az özvegy grófné elrendeli a tótmegyerl kastély parkjában á lló színházépület lebontását, a bontási anyagok 7* OL.A Gróf Károlyi Nemzetség Levéltára. Oeconomlca Cancellarla. 1799. Ikt. 505, Fons 1, Fase. 1, No. 6. 8. Haraszti Emillo: Opere Italians nei castelli dell'aristocrazia ungherese. Corvina 1941. 120-127. p. 9. OL,A Gróf Károlyi Nemzetség Levéltára, 1803. Fons 1., Ease. 1., Nr. 580. 10. A Károlyi levéltár ügykezelése és túlnyomórészt Iratanyaga ls, 1802-től kezdve, magyar nyelvű.