Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

Negyedik fejezet SZÍNIELŐADÁSOK A RÁDAYAK PÉCELI KASTÉLYÁBAN À Ráday család tagjai másfél évszázadon át közéleti tevékenységet folytattak; életüket és működésüket a politikai történetírás, az irodalomtörténet és a színháztörténet egyaránt számon tartja. Ráday Pál /1677-1733/ II. Rákóczi Ferenc diplomatája volt. Fiát, Ráday Gedeont /1713-1792/ mint költőt, irodalomtudóst, Kazinczy barátját és az ország egyik legszebb magánkönyvtárának alapitóját ismeri az irodalomtörténet. Ráday III. Pál /1768-1827/ az első magyar színtársulat szervezésében é3 vezetésében játszott jelentős szerepet, majd később /1814-1818/ a pesti német színházat bérelte. Végül Ráday IV. Gedeon /1806-1373/ két ízben is a Nemzeti Szinház intendánsa volt /1845-1349 é3 1857-1359./• Váll Béla azt irja A magyar színészet története cimü munkájában, hogy "gróf Ráday bécsi burgszinhází intendáns 1769-ben építtette Pécelen az olasz színházat, melyet később magyarosítani akart.

"^* Valinak ez a teljesen légből kapott állítása, amelyet a legtöbb magyar színháztörténeti szakmunka minden kritika nélkül megismétel, számos tévedést tartalmaz. Mindenekelőtt a Rédayak 1769-ben még nem voltak grófok, báróságot is csak 1782-ben, grófi címet pedig 1790-ben kaptak. A bécsi Burgszinhaznak egyik Ráday sec; volt Intendánsa. A kastélyt I.Gedeon építtette s az csak 1770-ben készült el, tehát 1769-ben 1. Sz ínnyé'. Józs

ef: Magyar irók élete és munkái. XI. k. 343353. p. 2. Vali Béla

: A magyar színészet története. Bp. 1887. 58. p.