Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

Valószínűleg a pozsonyi Pálffy-palotában tartott színlelő-adásról szól az a híradás, amelyet 1776-ban a Pressburger Zeitung közöl. A beszámoló szerint "január 29-én este az urasági házban /in dem herrschaftlichen Hause/ nagyszámú magasrangu nemesség előtt olyan hatásosan és oly nagy tetszés mellett ismételték meg a Der Edelknabe cimü kiváló angol darabot, hogy a elvitel hírnevéhez csak annyit lehet hozzátenni, hogy az előadók és a csinos szinház a legkellemesebb beX 0 nyomásokat hagyják a szemtanuk emlékezetében.•' Tekintettel arra, hogy ez idő tájt Pozsonyban más "urasági házban" nem volt szinház, tehát csakis a Páiffy-teremröl lehet szó. A darab első előadásáról nem emlékezik meg az újság. A szinház működéséről és berendezéséről igen kevés adattal rendelkezünk. De kétségkívül a pozsonyi Pálffy-palota részére készült az az öt darab díszletterv, amelyeket az OSzK. Színháztörténeti Osztályaőriz. • Az egyik oszlopokkal díszített terem vázlata a következő rosszul olvasható felírással: "Pálffy Parck Theater 343.

!t A másik egy méretes vázlat 1325-ből, jobb felső sarkában a következő felirattal: "Zur Inlumination von Fürst Pálfy 825." Ez nem színházi díszletterv, hanem valami kerti kivilágításhoz szolgáló épitraény vázlata. Árkádsort ábrázol diadalkapuval, Illetve egy ilyen - valószínűleg fából készült - építmény falát. Az árkádsor egyes iveinek nyilasa 5 m, a nyilasokat elválasztó pillérek szélessége 2 m, a diadal kapu szélessége 7 m, magassága 14 m. A méretelemeket összeadva a dlszltmény fele 38 m, az egész alkotmányé 76 m lehetett. Méreteiben csak ahhclfc a hatalmas gödöllői építményhez lehetett hasonló, amely et Grassalkovich Antal emelt 1751-ben Mária Terézia tiszteletére. 10. Pressburger Zeitung 1776. jan. 31. No. 9. 11. A rajzokra Horányi Mátyás hívta föl figyelmemet.