Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)
SZÍNTÁRSULAT ÉS ZENEKAR A kastélyokban és palotákban fellépő színtársulatokat valószínűleg alkalmilag szerződtették, mert annak nincs nyoma, hogy a prímásnak állandó színtársulata lett volna. Még iz igazgatók nevét sem ismerjük. Ezzel szemben viszont szá108 adat utal a prímás állandó zenekarára. Törzsgárdája 40 zenészből állt, de ezenkívül, mint a gothal Theater Kaien• erből tudjuk, Hubert Kumpf is többször kisegítette a primá27 si zenekart az Erdődy-féie opera zenészeivel. ' A törzsgárdát ugy látszik mindenütt alkalomszerűen a helyi zenészekkel egészítették ki. Batthyány József hercegprímás zenekarának néhány tagját névszerint ls ismerjük. A Pressburger Zeitung 1776, februárjában h irt ad egy pozsonyi hangversenyről, amelyen fellépett Anton Zimmermann /1741-1781/ zeneszerző ls. Zimmermann müvei annyira megnyerték a hercegprímás tetszését, hogy a hangverseny után hercegi udvari zeneszerzőnek alkalmazta . 28Tudomásunk van arról ls, hogy Johann Sperger a kardi- " nális nagybőgős virtuóza voit, s ő irta azt a névnapi kantátát, amelynek szövegkönyve 1779-ben a pozsonyi Patzkó-nyomdában megjelent. Fennmaradtak Jacob Lettner, a pesti német színház egyik zeneséének feljegyzései, amelyekből megtudjuk, hogy szerzőjük sokat játszott Batthyány József hercegprímás által 1798-ban és 1799-ben Pesten és birtokain rendezett bá29 lókon, ünnepélyeken és tűzijátékokon. Bernát Mihály Lavotta-életrajzában említ egy Zlstler /Czlzler/ nevü hege30 düst, aki ugyancsak tagja volt a hercegprímás zenekarának. * 27. Theater Kalender auf das Jahr 1788. 198. p. 28. Iressburger Zeltung 1776. febr. 17. Bo. 14. ;9. Isoz Kálmán : Egy pesti zenész feljegyzései 1796-tól 1800-lg. Tanulmányok Budapest Haltjából. II. 1933.184»^, 3°. Legény Dezső : A magyar zene krónikája. Bp. 1962. 169. p.