Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

Püspöki parkjában feiállitott szabadtéri színpadok nem állnak egyedül. A reneszánszkori olasz fejedelmi paloták Kertjeiben létesített állandó jellegű szabadtéri színpadok amelyeknek tán legszebb példája a firenzei Boboli-k&rt színpada - a XVII. és XVIII. szazad folyamán egész Európában acánzókra találtak. Alkalmi jellegű szabadtéri előadások •aellett Magyarországon és Ausztriában ls voltak állandó szabadtéri színpadok, Lgy Püspökin kívül Keszthelyen, Trautmannsderfban és Schlosshofban ls.~^* .ViAGYARBÉL A Pozsonytól nem messze keletre fekvő Magyartél nagytornya kasfrêlyat még Csáky Imre gróf érsek építtette Fischer von Srlach építésszel 1725-ben. Csáky a pozsonyi országgyűlések idején fényes udvart tartott itt és nagy vendégeskedéseket rendezett, A Kastély azonban 3at

thyany József hercegprímás idejében élte fénykorát. Minden valószínűség szerint i-t is folytaK ssinielöadások, hangversenyek é3 látványos szórakozások, 0SEN

KB A prl as! birtokokhoz tartozott az Esztergom aegyében fekvő Csenke, szabad puszta, vadászhely, amelyről Vályl András följegyzi, nogy "Fő Mélt. Hertzeg Prímás Batthyány József 1795-dlkban gyönyörködtető mulatságokat szerzett vala itt az említett H. Prímás ur, az előtt Magyar Országra jött Királyi Fő Hertzeg Józsefnek és a vele lévő méltóságoknak 21 teljes megelégedésekre." Lehet, hogy itt is voltak színielőadások. 20, A keszthelyi Szabadtéri szinpadról Id. S

taud Géza

; Magyar kastélyszÁnházafc. II. rész.

Bp.

1963,106.

p.A schlosshofl szabadtéri szinpadról megemlékezik a Pressburger Zeitung 1784. márc. 27. No. 25. 21, Vályl András

: Magyar Országnak leírása. Buda 1796-1799. !. 4ÖÖ-4Ö1. p.