Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

mia alelnöke, Liszt Ferenc barátja nevét szokta megemlíteni. Van azonban adat arra, hogy a zenei érdeklődés sokkal régebbi eredetű a családban. I8O7. július 30-án ugyanis a főúri családokhoz hasonlóan a verebi kastélyban is színielőadást tartottak a földesúr házigazda verebi Végh II. Ignác táblabíró /1763- ? / névnapja alkalmából. Szinnyei említi életrajzi lexikonában Franz Xaver Girzik, a pozsonyi Erdődy-opera, aiajd később a pesti német szinház tagjának fordításai között a következő müvet:^* Musik-Texte aus dem Chinesischen Wunderhut, einem komischen Schauspiele in 1 Aufzuge. Die Musik ist von Franz Roser. Aufgeführt in Vöréb. am Vorabende des Namens festes des... Herrn Ignaz v. Végh. Den 30. Juli 1807

. A szövegkönyvnek egyelőre egyetlen példányát sem ismerjük. Valószínű, hogy a verebi előadáson pesti német szinészek léptek föl. A darabot azonban a pesti és budai német szinházban nem játszották. 1 Haraszti Emil egyik tanulmányában azt állítja, hogy Végh Ignác verebi kastélyában olasz operákat is előadtak, forrásra azonban nem hivatkozik.

1

"'* A fentiek alapján természetesen nincs kizárva, hogy pesti szinészek máskor is megjelentek Vereben, esetleg olasz operákat ls énekeitek német nyelven, csak az nem valószínű, hogy olasz énekesek jártak volna valaha is a verebi kastélyban. A színielőadások a kastély valamelyik termében felállított alkalmi színpadon folyhattak, mert az épület Kasselik Fidelio készítette eredeti tervein állandó ézinháznak nincs nyoma. 14. Szinnyei Józse

f: Magyar irók élete és munkái. III. k. Bp. 1894. 1222-1223.has. 15. Haraszti)Emllío

: Opere ltaliane nei castelli dell»arist ocra zla unghere s e. Corvina 1941. 120-127. p. 16. Rados Jenő

: Magyar kastélyok. Bp. 1939. 66. p.