Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

let, amelyben Csáky gróf a kor divatja szerint mezei mulatságokat rendezett -jobbágyainak. Bár az építmény nem volt szabályos szinház, de a főúr bizonyos teátrális igényeinek kielégítését szolgálta és a maga különlegességével érdekes adalékot nyújt XVIII. századi főuraink életformájához. IBEGH Balog István naplójában olvashatjuk, hogy amikor a társulat 1330-ban a Tolna megyei Ireghen játszott, május 12én Viczay gróf meghivta őket kastélyába, ahol a Párkák és a Falusi borbély cimü darabokat adták elő. A gróf 30 frt-ot fizetett fellépésükért. Az előadáson számos vendég jelent meg. ' * Valószínű, hogy nem Balog István társulata volt az egyetlen, amely az Ireghi kastélyban játszott. Régebben állítólag olasz és német szlnészcsoportok ls fölléptek Viczayék házi 3zinpadán. KOLOZSVÁR Szatmári Papp Mihály kolozsvári teológiai tanár említi, hogy "már 1752-ben is voltak privatus uraknál holmi magyar játékok, mint amilyenben én is játszottam a Wesselényi Ferencz udvarában Kis Kelemen praeceptora alatt b. Wesselényi Farkasnak." Döbrentei Gábor Kemény Farkas gróf mennyegzője alkalmával, 1765-ben rendezett előadásról emlékezik meg. * Bánffy Dénes és József gróf 1803. május havában kolozsvári házi szinházuk díszleteit Kocsi Patkó Jánosnak en7 gedték át a marosvásárhelyi színészet megteremtéséhez.'* Mindebből arra következtethetünk, hogy az erdélyi főúri kastélyokban és palotákban is működtek magánszínházak, ezek 5. Balog Ist-y á

n naplója. Sajtó alá rendezte és kiadta Barna Jánod. Mako""l928. 17. p. 6. Mindkettőt idézi Ferenczl Zoltán: A kolozsvári színészet és szinház története. Kolozsvár 1897. 68. p. 7. Magyar Színművészeti Lexikon,

Bp. 1930. I. k. 111. p.