Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

Tizedik fejezet SZÓRVÁNYOS ADATOK MAGYAR KASTÉLYSZINBÁZAKRÓL A kisebb nagyobb részletességgel feldolgozott magyarországi kastélyszlnházak mellett még számos olyan elszórt adalék bukkant föl a kutatások során, amelyekből egységes és részletező képet kialakítani egyelőre nem sikerült, de amelyek mégis értékes bizonyítékai egyes főúri szinházak működésének. Ezen a töretlen területen a további vizsgálódások útjelzői lehetnek s kiindulópontot vagy fogódzót jelenthetnek a magyar szinház- és zenetörténet későbbi kutatóinak. A BUDAI KARÁCSONYI-PALOTA A Vérmező Krisztina körúti déli sarkával szemben épült a XIX. század közepén újromantikus stílusban a Karácsonyipalota, Pan József épitész tervei szerint készült 1853-ból 1856-ig Karácsonyi Guido gróf részére. Belső berendezése igen lassan haladt s a század végéig is elhúzódott. A palotát 1938-ban lebontották, s helyébe a némbt birodalmi iskolát akarták felépíteni. Az alapfalak el ls készültek, a további munka azonban a háború kitörése miatt abbamaradt.

1

* Ebben a palotában ls volt egy színházterem, felszerelt színpaddal. A körülbelül 300 nézőt befogadó intim kis színházat azonban valószínűleg csak az építkezés befejezése utáni években rendezték be, mert Pan József eredeti tervén nem szerepel. L. Budapesti műemlékei. I. Bp. 1955. 777-780. p. 2. Uo. 779. p.