Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

volt a magyar újságok kifogása, hogy Esterházy gróf a főváros közvetlen közeiéhen német színházat csinál

3 Ezeket a némtet színészeket a gróf részben bécsi sziniis kólákból, részien bécsi színpadokról, igy például a rud o 1 f s h e imi Vol ks-heatérből szerződtette /Lipenski, Lutz, Müller, Fräulein dtätter stb./. 1893-tól kezdve már nincs hírünk a tatai Vár szinház előadásairól. Esterházy Miklós gróf néhány év múlva betegeskedni kezdett és 189?« május 7-én meghalt. Az újságok nagy sikkekben parentálták el, kiemelve a lótenyésztés, a lóverseny és a művészek támogatása körüli érdemeit, A magyar újságok hangjába azonban némi keserűség is vegyült. "A művészetnek nagy barátja volt, de csak a németnek kultuszára törekedett" - irja a Budapesti Hirlap, - "Németnek nevelték s rengeteg vagyona mindig holt tőke volt nemzetünkre nézve." "Utolsó tipusa azoknak a magyar mágnásoknak,akiket még Mária Terézia kezdett a császárvárosba édesgetni."*'''* De Esterházy Miklós gróf a-magyar színháztörténetben aégis emlékezetessé tette nevét azzal, hogy megfestette Az ember tragédiája díszleteit Zichy Mihály rajzai nyomán a vidéki színpadok részére. Hevesi Sándor is ezekkel a díszletekkel játszotta a Tragéd

iát a Népszínház 1908. évi felújításán.

1

*"'' További érdeme Esterházynak, hogy az ő anyagi támogatásával hozták szinre 1892-ben Madách remekmüvét Hamburgban és Bécsben, s ezzel elindította a darab külföldi pályafutásét. 1891' júniusában Esterházy Miklós gróf nyári színkört is építtetett a tulajdonában lévő Ghlczy-kertben a polgári közönség részére. 1891. július elsején már Pesti Ihász Lajos és Dobó Sándor igazgatók kezdtek játszani az uj nyári szinházban . 15, Budapesti íirlap 1897. 128.ez. 16. Németh Antal

Î AZ ember tragédiája a színpadon. Bp. 1933. 57-61. P.