Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)
színházat későbbi átépités során látesitették. 1823-ban Esterházy Miklós gróf /1775-1856/ ujjáalakittatta a kastélyt, rendbehozatta a hires könyvtárt és képtárt s megépíttette a színházi szárnyat is ugy, ahogy az mai formájában áll. Ezt az átalakítást hirdeti a kastély diszudvara felőli homlokzatának felirata: "Nicolaus Comes Esterházy, Joannis filius, socia uxore Erancisca Marchessa de Rosin, audibus his a parentibus erectis, nova structurarum incrementa adiici curavit 1823." A szinház a kert felől nézve a jobboldali szárny végén, a balszárnyon lévő kápolnával szimmetrikusan helyezkedik el. Négy oszlopon nyugvó timpanonjával rizalitszerűen ugrik előre, hangsúlyozva az épületrész önálló funkcióját. Hátsó oldalához csatlakozik az istállóépület. Mai állapotában is teljesen ép - 1961-ben restaurálták -, csak belsejét alakították át az egész épületet elfoglaló kórház céljaira. Tervezője a családi hagyomány szerint Charles Moreau, bécsi építész, bár ezt iratszerűen igazolni nem sikerült. De ha összevetjük Moreau-nak a kismartoni Esterházy-kastély átalakításához készült, de kivitelezésre nem került homlokzati tervét a csákvári kastély alaprajzával, első pillantásra is feltűnik a két terv rendkívüli szerkezeti hasonlóság a,amely a könyvtárnak illetve a kápolnának és a szinháznak az épület két szárnyán való szimmetrikus elhelyezésében nyilvánul sieg. Kétségkívül ez a kastély színházak alaprajzi megoldásának legérettebb és legművészibb formája.^* A csákvári kastélyszínház a házi előadások számára készült műkedvelő szinház volt. "Ezen dúsgazdag magyar ur kastélyához egy igen szép kis szinház is van épitve - irja Vahot Imre -, mellyben németül, franciául már gyakran - magyarul még sohasem játszőttek.Csatáry Ottó, akinek hazai 4. Rados Jenő t Magyar Kastélyok. Bp. 1939. 62. p. - Zádor A nná t A kismartoni szinház. A Színpad 1936. 60-64. p. Horánvi Mátyás tgszterházl vigasságok. Bp. 1959.180. p. 5» Vahot Imre : üti emlékek. Pesti Divatlap 1845. 35. sz. TÍ8t, p.
