Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

Két alkalommal - 1822. október 6-án és 1826. október 4-én - az egyfelvonásosok hangverseny keretében kerülnek színre. Két másik esetben a műkedvelő előadás nem a kastély színházában zajlik le, hanem 1828. október 15-ón Szarvason, 1845. szeptember 15-én pedig a helybéli tüzkárvallottak fel­segélyezésére a gyulai "Korona" vendéglő termében. A szereplők nagy része a Wenckheim család tagjai közül kerül ki. De gyakran lépnek föl a kastély főurl vendégei is. Rendszeresen résztvesznek az előadásokon az uradalom alkal­mazottai, vagy azok rokonai. így gyakran találkozunk a szin­lapokon Josef Erkl, vagyis Erkel József nevével, aki nem más, mint Erkel Ferenc édesapja. Tudjuk, hogy a zenekedvelő fiatal Wenckheim Ferenc gróf 1806-ban hívta meg id. Erkel Józsefet, Erkel Ferenc nagyap­ját Gyulára. Id. Erkel József /1757-1830/ a gyulai kastély gondnoka lett, de mint jó muzsikus, fontos szerepet játszott a kastély zenekarában. Fia, ifj. Erkel József /1787-1855/, a németgyulal Iskola tanítója és a plébániatemplom karnagya voit} s csak 54 éves korában, 1841-ben lépett a Wenckheim család szolgálatába s vállalta az uradalom számtartói állá­sát. 3 ' 1818-tól kezdve if j. Erkel József neve gyakran feltűnik a gyulai kastélyszínház szereplői között. Bár ekkor még nem volt az uradalom alkalmazottja, valószínűleg családi kapcso­latai alapján vett részt az előadásokon. Közreműködött mint műkedvelő színész Wagner József, neves csellista is, aki ugyancsak Wenckheim Ferenc gróf meghivására került a kastély zenekarába. Wagner József később Pest egyik első zenemüke­reskedője és kiadója lett.^' A Wenckheim-féle kastélyszínház zenetörténeti jelentő­ségét abban láthatjuk, hogy a kis Erkel Ferenc valószínűleg itt kapta első színházi benyomásait. Nyolc éves volt, amikor édesapja 1818-ban az első gyulai előadáson fellépett, s ti­3. Lagzló Zsigmond .' Erkel Ferenc élete képekben. Bp. 1958. 7-8. p. 4. László Zsigmond : I. m. 8. p.

Next

/
Thumbnails
Contents