Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

melléképületek valamelyikében helyezkedett el. Legvalószínűbbnek látszik, hogy a lovardával szemben fekvő melléképületben, az un. márványteremben volt berendezve, amelyet Batthyány-Strattaann László herceg, szemorvos, 19o2-ben kórházzá alakíttatott át. Egy évtizede az épületben cipőgyár dolgozik. A körmendi szinház ruhatárát 1832-ben Batthyány Fülöp aerceg a balatonfüredi színházban is rendszeresen játszó Xomióssy Ferenc színigazgatónak ajándékozta. Ezzel a Xomlóssy vezetése alatt nüködő Vas megyei Színjátszó Társaság előadásai sokat nyertek külső kiállításban. Egyéb színpadi felszerelés azonban a kastélyban maradt. Még 1935« előtt is voltak ott régi díszletek, amelyek több emeletes épületeket ábrázoltak, s.zobadiszitésekkel. 3zek a padlásról előkerült kulisszák olyan magasak voltak, hogy a helyi műkedvelők csak üggyel-bajjal tudták felhaszo aalni őket. iOHONC Váll Bélától kezdve minden színháztörténetünkben felbukkan az as állítás, hogy Batthyány gróf 1788-ban Rohoncon színházat tartott fenn. Annak azonban semmi nyoma sincs,hogy ez az adat milyen forrásra támaszkodik. 8. Zala vármegye levéltára. Közgyűlési iratok No. 870, Idézi Fára József

: A balatonfüredi szinház megalapítása és müködésének első évtizedei. Zalaegerszeg 1925. 46. p. Horváth Ferenc: Szinház és zenekultúra Vas megyében. Vas megye 1958. 311. p. 9. Kőszegi János körmendi ny. ig. tanitó,akinek a díszletekre vonatkozó adatokat köszönöm, valószínűbbnek tartja, hogy a színielőadások a kastély dísztermében folytak. Ennek a feltevésnek ellentmond az a tény, hogy Körmenden állandó színház volt s nem alkalmilag felállított színpadok. A négyzet alakú két emelet magasságot kitöltő díszterem különben sem látszik alkalmasnak színpad felállttására.