Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)
3. A Szécsényi-család színházai
rilis 2-án Széchenyi István is följegyezte naplójában: "2Q ten in Horpéts tableaux gemacht und Komödie gespielt. 1,7 * Külföldi utazásaik alkalmával is erősen érdekli a család tagjait a szinház. Mikor 1837-ben Lajos gróf feleségével Parisba utazik, szinte minden nap megnéznek egy előadást. Junius 14-én egy udvari ünnepélyen vesznek részt Versailles-ban, ahol Molière-nek egy darabját mutatják be francia szinészek ugyanabban a teremben s ugyanazokban a jelmezekben, mint annak idején XIV. Lajos alatt. Velencében 1837ben minden este szinházba mennek. A horpácsi kastélyban felállított állandó háziszinpadról Lajos második nejének, Françoise-nek 1846-ban Imre fiához intézett levelében esik szó: "Atyód ajándékul egy kis állandó színházat épittetett számomra a szalonban, 2-án kellett volna azt fölavatni, de persze a jelen körülmények közt nem lehet szó róla. Súlyt helyezek ezen eszmémre, mert erkölcsi célt akarok vele szolgólní: az ifjúságot akarom magam köré vonzani azáltal, hogy mulattatom és szórakoztatom őket. A jó erkölcs iskolája lehet ez és Dénest meg társait ide fogja kötni. Múltkor itt volt az egész ifjú banda és Baumann felolvasott nekik Falusi történetei ből, melyekből legközelebb színdarabot csinál. Múltkor pedig Rettichné olvasott föl nálam. Dénes, kit e dolgok eleinte untattak, most lelkesedéssel hallgatja." Ez a szinpad a kastély első emeletének középső nagy termében volt fölállítva. Novemberben minden évben megszüntetik a háztartást és Bécsbe vagy Sopronba költöznek, ahol ugyancsak volt palotá^ juk. 1851. április 24-én, mikor éppen ismét vissza szándékoznak menni Horpácsra, Lajos gróf magyar nyelvű levelet ir Frankfurtba, Imre fiának, amelyben beszámol arról, hogy elutazásuk előtti napon a soproni társaság búcsúképpen műkedvelő előadást rendezett tiszteletükre. 9 * Széchényi István naplói. II. k. /1820-1825/ Bp. 1930. 474. p.
