Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)
2. Patachich Ádám püspök latin operája
16-án a herceghez irott levelében.Ugyancsak Eszterházán találkozunk a hetvenes években Joseph Oliva és Zacharias Pohl nevével is. 54 * A MŰSOR A továbbiakban Dittersdorf rátér a műsor ismertetésére. Előadásából azonban sajnos nem tűnik ki valamennyi előadott mű. Mint látni fogjuk több cimet ós szövegkönyvet ismerünk a püspöki zenekar illetve szinház életéből, mint amennyiről Dittersdorf megemlékezik. Az előadott zenemüvek, oratóriumok és operák száma azonban öt év folyamán még ennél is nagyobb lehetett - mert hiszen a püspöki palotában rendszeres zenei és szinhózi élet folyt -, csak ezekről nem maradt semmiféle feljegyzés. A XVIII. századi főúri színházakban uj müvek bemutatására rendszerint a mecénás főúr vagy neje születése és névnapján került 3or. A névünnepek és születési évfordulók voltak a főúri társadalom "nevezetes napjai" hogy a néprajz hasonló fogalmat takaró terminus technicusával éljünk. Az uj müveket gyakran már az ünnep előestéjén mutatták be, s az ünnep napján megismételték, vagy más műsorszámokkal kibővítették. A nagyváradi névnapok műsoráról Dittersdorf az alábbiakban számol be: X "Már szeptemberben elkezdtem készülni a püspök névnapjára, ami december végére esett. Megbeszélést folytattam erről Pichellel, aki nemcsak jó latinista volt, hanem kitűnő költői vénája révén jó latin verseket is irt. Elhatároztuk, hogy egy dicsőítő kantátát fórcelünk össze négy énekhangra és kórusra. Latint kellett választanom, mert a püspükőn, két kanonokon és rajtam kivül senki sem értett olaszul. A latin nyelvet viszont nemcsak minden nagyváradi JJ * Horánvi Mátyás: Eszterházi vigasságok. Bp. 1959. 10b. p. 34Dénes Bartna - László Somfai: Haydn als Ope rak ape 11meister. Bp. i960.
