Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

1. A Grassalkovichok színházai

Ebben az időben tehát még nem lehetett Ivánkán szinház, mert egy szinházi előadás leirását az újság tudósitója semmi esetre sem mulasztotta volna el. Szinielőadásokról csak 13 évvel későbbi időszakból van hiradásunk. A gothai Theater-Kalenderben a következőket olvashatjuk:^* "Grassalkovich hercegnek egy órányira Pozsonytól van egy pazar kastélya. Ebben a kastélyban pompás diszes szinházat épittetett, ahol 1786. évi tartózkodása alatt a Seipp-féle színtársulat német szinielőadásokat fog tartani. Mindent a herceg fizet. A belépést csak meghivó felmutatása mellett engedélyezik, hogy a magas uraságok figyelmét a tömeg ne zavarja. Előadás alatt a legnagyobb csend uralkodik a nézőtéren. A szünetekben a szolgák zajtalanul mindenféle frissítőt hordanak körül." Több adat az ivánkai kastélyszinházról egyelőre nem áll rendelkezésünkre. Feltehető azoriban

t hogy a pozsonyi színtársulatok a további években is meghívást kaptak a kastélyba hosszabb-rövidebb ideig tartó vendégjátékra. A. POZSONYI PALOTA A pozsonyi palotát I. Antal építtette 1760-ban Franz 35 Anton Hillebrandt tervei szerint. A gödöllői kastély formáinak hatását tükröző hatalmas palota, amely ma is teljes épségben áll, a XVIII. században a magyar arisztokrácia egyik gyülekező helye volt. Mária Terézia idejében többször hangversenyezett benne Joseph Haydn az Esterházy-zenekar élén, s Kempelen Farkas, a budai Várszinház ópitője itt mu36 tattá be hires sakkozó gépét.' * * Theater-Kalender auf das Jahr 1787« 203-205. p. * Kapossy János: F.A. Hillebrandt. Bp. 1924. 9-10. p. * Rados Jenő: Magyar kastélyok. Bp. 1939. 50. p.