Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

1. A Grassalkovichok színházai

körülmények között, nem tudjuk. Korabinsky szerint előzőleg Jeszénák János tulajdona volt. A XVIII. században gyönyörű park közepén állt a szárnyépületek nélküli, viszonylag kis kastély - mai főhomlokzata mindössze 36 méter - amelyet valószínűleg még Grassalkovich I. Antal épittetett. A kastély épülettörténete még egyáltalán nincs földerítve. A kastélylyal szemben álló községi katolikus templom építése 1772ben már Grassalkovich II. Antal nevéhez fűződik, ezért még az sincs kizárva, hogy a kastélyt is ő építtette. 1773-ban a kastély már mindenesetre állt és Grassalkovich II. Antalnak élete végéig kedvelt tartózkodási helye maradt. A XIX. században Obrenovics Mihály szerb fejedelem vette meg, majd ennek halála után özvegyének, Hunyady Julia grófnőnek második férje, Arenberg Károly herceg angol gót 31 stílusban alakíttatta át. * A kastély ugyan ma teljesen é.-, de a XVIII. századi barokk építményből semmi sem ismerhető föl rajta. Homlokzatán hatalmas Hunyady grófi cimer ékeskedik. Ivánkának nem is a kastély, hanem inkább a diszes park volt nevezetes látványossága, amelynek több tervét őrizte meg a Grassalkovich-levéltár, s amely még mai átalakított 32 formájában is igen tetszetős. * Mint nyári kastélyban elsősorban a kert volt a fogadások és látványosságok szinhelye. Első beszámolónk is egy il^en kerti ünnepségről szól. Ugy látszik Grassalkovich II. Antal gróf versenyre akart kelni Esterházy Miklós herceggel, aki 1773-ban Eszterházán nagy ünnepségek keretében vendégül látta Mária Teréziát udvarával együtt, ezért még ugyanabban az évben, 1773 szeptemberében meghívta az udvart pozsonyivánkai kastélyába. * Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai-. Pozsony vármegye 74. p. * Zádor Anna: A Grassalkovich-levéltár kerttervei. M. Művészet 1931. 581-598. p.