Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

1. A Grassalkovichok színházai

házat épittetett, ahová gyakran hívják ki a színészeket Pestről. Tavasszal a hercegi udvar több hétig tartózkodik itt, és a környékbeli nemesség is ide gyülekezik, ugy hogy 22 a helyiség a különféle szórakozások középpontja." * Â megfogalmazásból arra lehet következtetni, hogy a munka megírása idején évek óta tartó étalakitósok folytak a kastélyban, s ezek során a herceg, tehát Grassalkovich II. Antal 3zinházat épittetett. Alátámasztják véleményünket Dümmerling Antal Gödöllő 23 épitéstőrténetéről szóló kitűnő tanulmányának adatai is. J

* Dümmerling szerint a kastély hat szárnyát fokozatosan, több részletben építették a főépülethez. Márpedig, mint látni fogjuk, a szinház a teljesen kiépített déli szárny legvégső pontján helyezkedett el, vagyis csak a legkésőbbi hozzáépítés során jöhetett létre. Mindezek alapján azt a következtetést kell levonnunk, hogy a színházat nem Grassalkovich I. Antal gróf építtette, mint eddig hitték, hanem létesítése Grassalkovich II. Antal herceg nevéhez fűződik s építésének időpontja 1778 és 1785 közé tehető. A gödöllői szinház túlélte Grassalkovich III. Antalt is, és egész a kiegyezésig fennállott. Egy szemtanú leírása alapján elég részletes képet kapunk a herceg csődbejutása óta használaton kívül álló szinházról. Odrobenyák Nep. János, 1859-től gödöllői adminisztrátor, majd plébános, ismerteti közvetlen élményei alapján Gödöllőről szóló monográfiájában: A gödöllői kastély harmadik déli szárnyáról beszélve így ir: * Johann Mathias Korabinsky: Geographisch-Historisches und Produkten Lexikon vön Ungarn. Pressburg 1786. 104. p. * If .j

. Dümmerling Antal : A gödöllői kastély. Művészettörténeti Értesítő 1958. 9-31. P»