Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

1. A Grassalkovichok színházai

Illuminációkat máskor is rendeztek Gödöllőn, ha ezek nem is érték el az 1751-i fogadás méreteit. "A Grassalkovich-csalédnak gránátosai is voltak, kik diszőrséget képeztek a főbejáratnál. £ gránátosok igen ügyesek voltak a kert kivilágításának elővarázslósában. A gödöllői plébánia és a besnyői zárda évkönyvei több olyan elragadó kivilágítást jegyeztek föl, melyet magas vendégek megérkeztekor néha meglepő hirtelenséggel óllitottak elő. 8000 lámpás állt készenlétben, melyek ilyenkor az egész felső kertben különféle meglepő C3oportozatokban helyeztettek el. A felső kert e tündériessógét ilyenkor emelte a kert közepén elhelyezett 19 házi zenészek játéka." 1765. szeptember 6-án kezdődően 3 napon át ilyen ünnepségek voltak Gödöllőn Albert herceg és neje Mária Krisztina látogatása alkalmával. A parkban 8000 lámpa volt elhelyezve s a kivilágítás 2000 forintba került. Feltűnő, hogy az 1751-es események leírásaiban sehol sem emiitik a színházat. Nemcsak a Wienerisches Diarium beszámolójából és Bárányi László emlékezéseiből hiányzik, de Mária Teréziának leányához, Mária Krisztinához irott francia nyelvű levelében is csak a gödöllői vadászatról van szó.

20Még tovább mehetünk. Grassalkovich Antal haláléig sehol sem esik szó szinházról, sőt még halála után,Korabinsky 1778-ban megjelent Almanach von Ungarn c. műve sem beszól róla. Bár az eszterházai szinházról részletesen beszámol, Gödöllőn csak a jól berendezett lovardát emeli ki. * Od

robenyak János: Gödöllő hajdan és most. Bp. 1875. 69. p. * Datálatlan levél /Gödöllő 1751. aug. 11./ Közölve Briefe der Kaiserin Maria Theresia an ihre Kinder und Freunde. Herausgegeben von Alf

re1 Ritter von Arneth. Wien 1881. II. k. 351-352. p.