Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

1. A Grassalkovichok színházai

látványosságok teátrális vonatkozásai is figyelmet érdemelnek. A különféle népi vásárok, falusi mulatságok, parasztlakodalmak, karusszelek, hajófelvonulások jellegzetes "számai" voltak a főurak rendezte ünnepségeknek. Ezek közé tartoztak az un. illuminációk is. A kastélyok, kertek, utak kivilógitása többnyire tűzijátékkal volt egybekötve. Az egykorú újságokban és megemlékezésekben számtalanszor találkozunk ezeknek az illumi nációknak a leírásával: Schlosshof

ban, Eszterházán, Köpcsényben, Pozsonyban, Ivánkán, de más főúri kastélyokban is, valahányszor ilyesmire alkalom adódott. Az illuminációkon a pirotechnikának jutott jelentős szerep. A pirotechnikát Olaszországban már a reneszánsz idején is alkalmazták fejedelmi udvarok szinielőadásain ós ünnepélyein. Jelentősége még fokozódott a XVII. és XVIII. században s különösen kerti ünnepélyeken jutott nagy szerephez. A XVIII. század elején jelent meg A. Frezière ós Perrinet d'Orvalnak a pirotechnikáról szóló könyve,'amely először foglalkozik tudományos módon szines tűzijátókok12 kai. * A pirotechnikusok megbecsült szakemberei voltak a fejedelmi és fŐuri udvaroknak, de egyes f5rangúak szórakozásból is szive

sen foglalkoztak pirotechnikával. Ilyen szenvedélyes pirotechnikus volt többek között Sándor Lipót főherceg. "Különösen nagy kedvvel rendezte nyaranta a parkokban, fejedelmi leértekben lezajló vig élet szemkápráztató szórakozásait, a XVIII. század kedvelt mulatozásait, a kivilágításokat ós tűzijátékokat. Büszke volt ismereteire, ügyességére, s egyszer Budán oda volt az örömtől, mikor kiderült, hogy többet tud, mint egy ott megfordult hivatásos tűzijátékos".

15

* 12# A. Freziêre et Perrinet d'Orval: Traité des Feux d'artifice pour les spectacles. Paris 1707« - 2. ki7. ad. uo. 174 15

' M

ályusz Elemér

: Sándor Lipót főherceg nádor iratai. Bp. 1926. 214. p.