Dömötör Tekla: Az újkori színjátszás kialakulása Kelet-Európában (Színháztörténeti könyvtár 13., Budapest, 1963)
Útban a hivatásos színjátszás felé
szék kiképzésével is. Szoros kapcsolatot tartott fenn kora kivéló Íróival és 1802-ben az akadémia is tagjai közé választotta. Â XVIII. század utolsó évtizedeiben vidéki városokban ls megindul a szinjátszás. D. Fonvlzin és A. Szumarokov megteremtik a modern orosz színmüvet is. Mér az előző fejezetben utaltunk arra. hogy a lengyel nemzeti színház szintén uralkodói kezdeményezésre jött létre. A Szaniszló Ágost (Stanislaw August Poniatowski) rendeletére megalakult varsói színház 1779-ben saját épületet kapott. Első sikeres szerzői Zablocki és Wojciech Boguslawski már teljesen modern színmüveket Írnak. Az utóbbinak A krakkóiak és a hegylakók cimü müve a mai napig is nagy sikerrel szerepel lengyel és külföldi színpadokon. A magyar és a cseh tipushoz közelebb állt a román nemzeti színhez kialakítása. Akárcsak az oroszoknál, itt is Igen széles folklorisztikus bázisa volt a színjátszásnak. A hivatásos szinjátszás kezdetei Iasiban fejlődtek ki, ahol a XIX. század elején orosz, német társulatok vendégszerepelnek, ugyanitt a görög akadémián diákok, Voltaire és Alfieri darabokat adtak elő franciául és görögül. Mindezek Gheorghe Asachit, a moldvai kulturális élet egyik legjelentősebb alakját arra ösztönözték, hogy megkísérelje egy román színtársulat kialakítását is. Románra forditott darabokat, előadásokat rendezett és ő viselte a költségeket ls. Az első előadás 1816-ban zajlott le.1836-ban, közreműködésével létrejött a román filharmonikus-dramatlkua konzervatórium, amely azlnészképzéssel is foglalkozott. Párhuzamosan indult meg Bukarestben is a hivatásos szinjátszás német és olasz társulatok vendégszereplésével és görög mükedvelőcsoportokkal. 1827-től merült fel Bukarestben a román nemzeti színház alapításának gondolata. A harmincas évektől Bukarestben ls filharmonikus társaságot alakítottak, amelynek feladatai között szerepelt a román nemzeti színház létesítése ie.Í852-ben készült el a Nemzeti