Dömötör Tekla: Az újkori színjátszás kialakulása Kelet-Európában (Színháztörténeti könyvtár 13., Budapest, 1963)
Reneszánsz és barokk - 2. A kelet-európai barokk színpad
tréfás közjátékokat, melyekben népies figurák szerepeltek. Akár ceak más országokban, a diákok itt is eljártak vidékre, ahol jeleneteket adtak el<5. A XVII. század második felében, és a XVIII, században az iskolai előadások Oroszországban egyre gyakoribbak lesznek. Hagy Péter idejében Rosztovban, Moszkvában ás más városokban ls foglalkoznak színjátszással az iskolák, 1727-ben már Szibériában is hallunk iskolai előadásokról. Akárcsak orosz nyelvterületen, a románoknál is az első Ismert drámai szövegek ilyen jezsuita hatásra készült iskoladrámák. A jezsuita iskolai szinjátszás hatására tehát, mint látjuk, rendkívül széleskörű volt, igazi virágzását azonban a katolikus országokban érts si. A cseheknél 1558-től egészen 1764-ig működnek jezsuita színpadok,a lengyeleknél a XVI. század vi ô a felé már tiz jezsuita színház működik, a XVII. században huszonhárom uj színház alakul és 1773-ban 53 jezsuita színpadról tudunk. A varsói jezsuiták 1687-ben már önálló színházépületben játszanak. A lengyel jezsuita színpad fejlesztésében kiemelkedő szerepet vitt Grzegorz Knapskl (Gregor lus Cnapius, 1564-1638). A lengyel jezsuita színpadnak a magyarhoz viszonyított haladóbb jellegére jellemző, hogy Bohomolec varsói jezsuita páter egyenesen a lengyel felvilágosodás színpadi megvalósítói közé számítható. Bohomolec 1720-ban született. 1756-60 között Rómában tartózkodott, ahol megismerkedett Goldonl munkásságával és commedia dell* artaval; a francia Destouches-ről is sokat tanult. Később részt vett a XVIII. században alakult lengyel nyilvános színház működésében is. A délszláv jezsuita színjátszás egyik fontos középpontja Zágrábban van. 1607-től egészen 1772-ig megszakítás nélkül folynak az előadások.A zágrábi jezsuiták szoros kapcsolatban vannak magyarországi és ausztriai társaikkal, itt működik egy ideig AvancirJ.ua is, az egyik legnevesebb jezsuita drámairó.
