Dömötör Tekla: Az újkori színjátszás kialakulása Kelet-Európában (Színháztörténeti könyvtár 13., Budapest, 1963)

Reneszánsz és barokk - 1. A nemzeti nyelvű reneszánsz dráma kibontakozása

A klasszikus tárgyú és felépítésű darabok közül kiemelkedő Jan Kochanowski, a nagy lengyel költő A görög köve tek elutasítása cimü drámája (

Odprawa posl'ow greckioh

. 1577). Kochanowski 1530-ban Közép-Lengyelországban született. Nemesi családból származott, Krakkóban tanult, majd külföldi útra indult, eljutott Königsbergbe, Páduába és Parisba, ahol feltehetőleg megismerkedett a Pléiade költőiskolával is (s tegyük hozzá,Itáliában és Parisban virágzó drámaírást és színjátszást talált). Hazaérve, a lengyel királyi udvarban is szives fogadtatásra lelt. Feltehetőleg éppen külföldi utjai tették fogékonnyá a hazai viszonyok objektiv szemlélésére. írói munkásságának egyik fénypontja, drámája: A görög követek elutasítá

sa. Mint oly sok más reneszánszdráma, ez is ünnepi alkalomra készült, Jan Zamojski kancellár házasságkötése alkalmából. Tárgya az Iliászhoz kapcsolódik és Trója történetének azt a tragikus pillanatát hozza szinre, amikor a görög követek, Menelaosz és Odüsszeusz, Trójába látogatnak és egy utolsó hasztalan kísérletet tesznek a háború elhárítására. A darab félreérthetetlenül a lengyel politikai életet példázza, ugyanis a Moszkva elleni hadjárat előkészületeinek idején Íródott. A szerző Odüsszeusz és Menelaosz beszédein keresztül gyakorol kritikát a lengyel állapotok felett,bírálva a parlamentarizmust,a korrupciót ős Kasszandra jósnő beszédén keresztül az egész feudális arisztokráciát. A tragédia klasszikus felépítésébe nem illeszkedik szervesen, de az iró politikai szándékát világosan kifejezi az epilógus, amely az Orpheus Sarmaticuson keresztül egyenesen a nézőkhöz szól. Itt Kochanowski a közelgő háborúról beszól, e háború elkerülhetetlenségéről s a háborús intézkedések szükségességéről. Kochanowski müvében lehetetlen a kettősséget észre nem venni. A humanista költő lényegében a háború borzalmai