Cenner Mihály: Magyar színészportrék 1. (Színháztörténeti könyvtár 12., Budapest, 1963)

rajzolt jelmezes képel szerepelnek Marastoni József 1863ban készített kőrajzán: Egressy Gábor arcképe, körülötte leghíresebb szerepel. Â kép gondos tanulmányozása során meg is találtuk a jobb alsó két kis kisérőképet összekötő diszitő vonalak között a kis érőképeket alkotó Vizkelety Béla, V. B. jelű szignatúraját. Az Országos Színháztörténeti Múzeum anyagában találtunk több olyan kőrajzot, amelyekről Gerszi Teréz nem tesz említést könyvében. Ezek: Tóth József arcképe, körülötte híresebb szerepeiben, Marastoni József 1863-ban készült kőrajza; If .1ább Íróink és művészeink arcképcsarnoka

, második lap. A Családi kör 1875 első félévi mülapja, Grund Vilmos kőrajzai. Gerszi csak az első lapot emU/Bi. Ugyancsak kimaradt a Színháztörténeti Múzeum gyűjteményében található Röhn Alajos kőrajza id. Lendvay-ról, amely egy kotta címlapját disziti. "Lendvay hattyúdala. Szerzetté Lendvay Márton. Zongorára alkalmazta Doppler Ferenc, kiadta ifj. Lendvay Márton. Rajz- és ny. Röhn, Pest 1858". Középen ovál keretben Lendvay karosszékben ülő képe, a Barabás-féle Lendvay és fia kép ülő alakjának variánsa* Ugyanez az ülő Lendvay látható azon a kisméretű szignálatlan akvarell képen, amely Bedő Rudolf gyűjteményéből került a Színháztörténeti Múzeumba. Szentpétery Zsigmond 1834-ből származó akvarell képét Szathmáry Pap Károly festette. Igen érdekes Eétsi Patkó Jánosnak, a kolozsvári e~ gyik első színigazgatónak ceruzaportréja* XVIII. század végi vagy XIX. század eleji, merített papiron, üzleti számadás hátlapjára rajzolta az L. Á. jelű rajzoló. Formai megoldásban sok hasonlóságot mutat a rajz a Kolozsvárról még a második világháború előtt Budapestre került, ismeretlen mester által készitett Kótsi szoborral. A rajzot századunk elején egy kolozsvári antikváriustól vette Kürthy György szinész s az ő révén jutott a Szinháztörténeti Múzeumhoz.