Staud Géza: Magyar kastélyszínházak I. rész: Grafikus ábrázolások a XIX. Században (Színháztörténeti könyvtár 11., Budapest, 1963)
1799-ben Chudy lemét a német szinház karmestere lett 53/ s itt működött 1801-lg. 54 / 1801. március 5-én adták elő Das Hospital der Wahnsinnigen c. Bogner szövegére irott egy felvonásos balettjét. Pesten halt meg 1813. március első napjaiban. Chudy pályája ékes példája annak, hogy a főúri színházakban nevelődött művészek mint kerülnek át a polgári színházak kötelékébe, s a kastélyok ezükkörü és öncélú szórakoztatásából mint válik szélesebb területre kiterjedő társadalmi funkció. Ebben az esetben még a nemzeti nyelvű színjátszással való kapcsolata is kimutatható. JOHANN BAPTIST PANECK az Erdődy - opera nagybőgőse volt. Chudy távozása után 1788-ban a grófi zenekar karmestere lett. 1790-ben ő vezényli a zenekart,amikor Kumpf társulata a bécei Theater an der Landetrasseben játszik. 1791-ben a pesti német ezinház karmesteri székébe kerül ugyancsak Chudy helyére. 1793-ban megválik a színháztól.További sorsa ismeretlen. Mint zeneszerző is tevékenykedett. Girzik Önálló operaezövegének, a Die christliche Judenbraut oder die Alte mues bezahlen első részéhez ő irta a zenét /a második rész zenéje Raymanntól, a peeti szinház egyik zenekari tagjától való/. A kétfelvonásos opera 1789. október 18-án került bemutatásra a peeti német szinházban. 56 / A Theater an der Landetraeseben 1790-ben Kumpf társulata adta elő és 1791-ben a bécsi Fasan Theaterben ismét szinre hozták. 57 ^ 53/ Major Ervin Chudy második peeti ezerződéeét 1798-ra teszi. 54/ Kádár Jolán: A budai ée peeti német színészet története 1812-ig. Bp. 1914. 34. p. 55/ Blümml-Gugitz : Alt-Wiener Thespiskarren. Wien 1925. 236. p. 56/ Kádár Jolán : A budai és peeti német színészet története 1812-ig. Bp. 1914. 57/ Blümml-Gugitz: Alt-Wiener Theepiskarren. Wien, 1925. 124. p.