Staud Géza: Magyar kastélyszínházak I. rész: Grafikus ábrázolások a XIX. Században (Színháztörténeti könyvtár 11., Budapest, 1963)

Amikor ez a hir a Preesburger Zeitungban megjelent, a szinház már egy hónap óta működött. 1785. május 16-án nyilt meg, Erdődy gróf névnapján, Nepomuki Szent János naptári ünnepén. Monyorókeréki Erdődy Nepomuki János gróf, aki 1723.május 22-én született,Magyarország egyik legrégibb grófi családjának sarja volt, amely grófi rangját még a mohácsi vész előtt, 1511« november 25-én nyerte. A család férfitagjai szinte kivétel nélkül magas állami méltóságokat viseltek, így Erdődy Nepomuki János gróf is, ki Mária Terézia korának jelentős egyéniségei közé számitott. Atyja, Erdődy György Lipót gróf 1748-től kezdve orezágbiró, 1758-ban halt meg. Ő maga a Szent István rend nagykeresztjének lovagja, valóságos kamarás és belső titkos tanácsos, Várasd vármegye örököe főispánja, Várasd város és vár főkapitánya, 1772-től pedig az elhunyt Graesalkovich Antal gróf helyén az udvari kamara elnöke volt.

8

/ A Pálffy családdal neje, Pálffy Teréz grófnő által tartott rokonságot. Nem szabad összetévesztenünk a 10 évvel fiatalabb Erdődy Jánoe gróffal /1733 1806/, Horvátország bánjával, akinek neje Széchényi Mária grófnő volt. Hatvanadik éve felé közeledve megbetegedett, s mivel egészségi állapota állandóan rosszabbodott, már 1781-ben azt javasolja Varasdon, hogy tehermentesítésére, az ügykörébe tartozó legfőbb állásokat töltsék be érdemes személyekkel.

9

/ 1784-ben lemond a varasdi főispánságról s átengedi helyét Erdődy Sándornak. Erdődy Sándor gróf beiktatásán a királyi biztosi tisztet Erdődy László gróf töltötte be. A be8/ Nagy Iván

: Magyarország családai. Pest 1858. IV. k. 9/ Preesburger Zeitung 1781. dec. 12. No. 99.