Staud Géza: Magyar kastélyszínházak I. rész: Grafikus ábrázolások a XIX. Században (Színháztörténeti könyvtár 11., Budapest, 1963)
1770 : Várasd, Körmend, Szombathely, Nagyszombat, Sopron. 1773 : Magyaróvár, Győr, Komárom, Tata, Pest, Buda. 1774 : Peet, Székesfehérvár, Sopron, Rohonc, Sopron, Nagyszombat, Körmöcbánya, Pest. 1776 : Pozsony, Nezsider. 1786. : Újlak, Kismarton, Sopron. Berner magyarországi szereplése igen jelentőé. 176i3. augusztus 6-tól szeptemberig tartó első soproni tartózkodáea idején 5 építette az első színházat Sopronban.^ Ugyancsak az ő nevéhez fűződik az első győri szinház felépítése ia. Berner Sopronból érkezett Győrbe s itt 1768 őszén három hónapig játszott.Győrből Budára vezetett utja. Itt két helyen is épitett színpadot: az egyiket a vízivárosi Fehér Kereszt fogadóban /ma Batthány tér 4./, a másikat a Várban a Vörös sünhöz címzett fogadóban /ma Hess András tér 2./, Még jelentősebb volt azonban 1774. évi pesti tartózkodása. Az ő javaslata alapján alakitotta át a városi Tanács a Rondellát szinházzá, ' amelyet aztán 1774.augueztus 14-én Berner nyitott meg Joseph Karl von Pauersbach francia eredeti nyomán készült Die indianieche Witwe c. darabjával, Pichlernek Hacke szövegére irt Dae Schnupftuch c. operettjével és egy balettel. Az előadáson Albert herceg is megjelent. A Nachricht megemlíti, hogy első Magyarországi útjuk alatt Liechtenstein herceg volt legfőbb támogatójuk, 1769 egész farsangját is Pesten töltötték, e ekkor Batthyány gróf - valószinüleg Batthyány József, akkor még kalocsai 4/ Vatter Ilona: A soproni német ezinészet története 1841-ig. Bp. 1929. 12-14. p. 5/ Lám Frigyes: A győri német szinészet története /17421885/. Győr 1938. 6-10. p. 6/ Kádár Jolán: A budai és pesti német ezinészet története 1812-ig. Bp. 1914. 11-13. p.
