Staud Géza: Magyar kastélyszínházak I. rész: Grafikus ábrázolások a XIX. Században (Színháztörténeti könyvtár 11., Budapest, 1963)
zi berendezést eladja, ezért felezólit mindenkit, akinek ezek megtekintésére ée megvásárlására kedve van, keresse fel őt lakásán a további réezletek megbeszélésére. Nem tudjuk, valóban megvásárolta-e valaki a Kumpf által áruba boceátott díszleteket. Mivel azonban Tuschl pesti színigazgató rövidesen szerződtette Kumpf egész társulatát, valószínűnek tarthatjuk, hogy az uj helyzetben a díszletek mégsem kerültek eladásra, hanem az igazgató magával hozta őket Pestre, s itt az Erdődy-féle ezinház repertoárjának előadásaihoz felhasználta. A KÖZÖNSÉG A XVIII. századi kastélyszinházak közönsége általában a meghívott főurakból és nemesekből állott, a polgárság csak ritkán nyert engedélyt arra, hogy az előadásokat megtekintse. Az Erdődy-féle színházra vonatkozó forráeok is arról tájékoztatnak, hogy a gróf állandó vendégei - a szinház nézőközönsége - a város főurai, nemesei ás a Pozsonyban állomásozó Ferdinánd főherceg gyalogezred tisztikarából kerültek ki. Az Erdődy-féle ezinház esetében azonban abban a helyzetben vagyunk, hogy a közönség osztályjellegére utaló általános meghatározáson tul, szinte ezemély szerint fel tudjuk sorolni kik lehettek a pozeonyi palotában folyó előadások vendégei. 1785-ben jelent meg ugyanis a város kiváló fiának Mathias Korabinskynak Pozsonyról szóló topográfiai munkája, amelyben utcáról utcára haladva sorolja fel az egyes paloták és házak tulajdonosait, illetve lakóit. 70 ^ Pozsony és környéke a XVIII. század második felében a magyar arisztokrácia kedvelt tartózkodási helye volt. Egy70/ Mathias Korabineky: Beschreibung der Kőnigl ungarischen Haupt- Frey- und Krőnungetadt Pressburg. Nebst einem Anhange vom Königlichen Schlosse und umliegenden Gegend. Erster Theil. Pressburg /1785/.
