Staud Géza: Magyar kastélyszínházak I. rész: Grafikus ábrázolások a XIX. Században (Színháztörténeti könyvtár 11., Budapest, 1963)

Erdődy gróf pozsonyi színházának szövegkönyvei közül egyelőre ceak kettőt lemérünk. Mindkettő nemcsak egyszerű szövegkönyv, hanem függeléke miatt fontos forráe is az Erdődy-opera működéséhez. Az eleő Giuseppe Sarti háromfelvonésos operájának, a Giulio Sabinon

ak németnyelvű fordítása: Julius Sabinus. Eine ernsthafte Oper in drei Aufzügen. Nebet einem Anhange das hochgräfl. Erdődlsche Opern theater betreffend; für welche diese Oper übersetzt, und zum Drucke befördert 1s von Johann Nepomuk Schül ler Mitglied der gräflichen Operngeeellschaft in Pressburg. Pressburg, gedruckt mit Weberischen Schrif ten. 1785. 52, /12/p. Jellemző módon,

mint ahogy abban az időben szokás volt, a címlap nem közli sem a zeneszerző, sem a szövegíró nevét. Mindössze a fordító, Johann Nepomuk Schüller szerepel névszerint, aki a társulatnak is tagja volt. A címlap verzóján az előadás szinlapját találjuk.A főúri színházakban ugyanis nem nyomattak külön ezinlapokat, hanem a ezereposztáet az előadás egyéb adataival együtt a könyvecske elején közölték. Ez már a bécsi udvari szinház legrégibb szövegkönyveiben is Így volt, s nyilván ezek szolgáltak mintául a magyarországi főúri színházak kiadványainak formájához. A harmadik oldalon Schüller előszava következik, majd az opera teljes szövegét kapja az olvasó. Az opera librettója után még egy szennycimlappal találkozunk, amely a függeléket vezeti be a következő cimmel: Hochgräflich Erdődischee Operntheater in Pressburg. 1785. Pressburg, gedruckt mit Weberischsn Schriften. Ebben a 12 oldalas függelékben a ezerkeeztő elmondja az operatársulat létrejöttének rövid történetét ée a szinház megnyitását a pozsonyi Erdődy-palotában. Közli továbbá a társulat teljes névsorát ós az egész 1785. évi műsort május 16-tól december 30-ig. Végül a könyvecskét azzal a be-