Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés történetéhez a XIX. sz. második felében (Színháztörténeti könyvtár 10., Budapest, 1963)

Molnár György - A vihar 1874-i rendezőpéldánya

Prospero

. El ! (Callb. Hörp. Kurj. egymást taszigálva el.) (félre) Jó Ariel, kegyenczem, még ez egy Kis munka vári azután a végtelen Tiódí Szabad légy és szerencsés Ha ugy tetszik, jerünk! (El búcsúzván Arieltől Prospero a sátor ajtaja felé fordul, vele megy Alonzó, követik Miranda Ferdinánddal, Ant.Sebast. » Andrián /sic/ és Francisco, kisóret. Kormányzó és kapitány elmennek kétfelé a szinfalak mellett. - Mindjár /!/ a Prospero beszéde után kezdődik a szinfalak mellett az első felvonásbeli dal zenéje a hát térből elő lépnek a nymphák, 's éneklik változattal az első felvonás dalának ezt a strófáját.) Kar ének Sárga tenger partról jössz te, Kedveseddel kézbe kéz, Csókot váltva, ölelkezve, Hab pihen, el ült a vész. Lejtsetek mig kedvbe tart Szellemek zengjék a (dalt) kart; Arielnek ez bucsu hang, Bim, bim, szól a kis harang. (Körül övezik Ariéit, ki közülök repülő gépen fölfelé el tűnik. - ) (A zene és harangzug ás utolsó hangjával leereszkedik a függöny, miután Arielnek bucsut intve, a nymphák el szélednek.) Vége.