Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés történetéhez a XIX. sz. második felében (Színháztörténeti könyvtár 10., Budapest, 1963)

Jegyzetek az első részhez

36. Az első szinészportrék a XVIII. ez. irodalmában találhatok. (Kindermann. Heinz: Theatergeschichte Europas. IV. /Salzburg 1961./ 777. Magyarországon nagy hatása volt Theodor Rötscher Seydelmannról irt tanulmányának. Az igazi virtuózkultusz nálunk is a romantika terméke. Ennek a kornak az érdeklődési központjában annyira Egressy áll. hogy a többiek jóformán homályba merültek az utókor előtt, még a legnagyobbak, még Megyeri, sőt az id. Lendvay is. Nem csodálatos, hogy az első nagy szlnészéletrajz is Egressyről szól, ha alaposan megkésve is, 1911-1 megjelenési dátummal: a Rakodczay Pálé. A mü egyébként csak keletével késett el, szelleme maradéktalanul sugározza a romantika virtuózkultuszát. 39. Vö. a 32. jegyzetben idézett irodalommal. 40. Pester Lloyd 1874. aug. 27., aug. 28., Fővárosi Lapok 1874. aug. 28., Pesti Napló 1874. aug. 27., aug. 28., Borsszem Jankó 1874 aug. 30.