Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés történetéhez a XIX. sz. második felében (Színháztörténeti könyvtár 10., Budapest, 1963)

Paulay Ede és a polgári középfajú dráma

Anna szerepe tehát,noha csak egyfelvonásosról van szó, éppen nem könnyű feladat; már a házvezetőnő egyszerű öltözete mögött felsejlett a rangrejtve megjelenő dáma, az alkalmazott hivatásszerű jóindulata mögött kiérződött egy közeli hozzátartozó szeretete és aggódása, s a folytonos megalázkodás álarca alatt végeredményben egy igazságtalanul büntetett emberi lény önérzete lappangott. Paulayné minden bizonnyal elejtette volna a szerepet, de annál jobban meg tudta oldani intelligenciájával, finomságával, nagy játékkészségével Prielle. Csiky nem vesztett vele, hogy két évig pihent a darabja - ez alatt a két év alatt ment át a karcsú, színpadon még mindig mutatós Prielle az "anyaszerepekre". A kis menyecskét Márkus Emilia, a nagybácsit - természetesen! - Szigeti József adta. Kitűnően. Azon persze elgondolkozhatott a néző, hogy ha valaki nem éri be Gyenes Lászlóval mint férjjel, annak miért jó az ifj. Benedek udvarlóként, dehát a Nemzeti színházi szereposztásoknak mindig megvoltak a maguk titkai.