Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés történetéhez a XIX. sz. második felében (Színháztörténeti könyvtár 10., Budapest, 1963)

Paulay Ede és a polgári középfajú dráma

Paulay Csiky-rendezé

£í

eí ugyanolyan gonddal készültek, mintha egy párizsi világsikert mutatna be, versenyre hiva vele Európa nagy színházait. A gondosan megrajzolt színpadkép, egy-egy uj szobaberendezés, lelkiismeretes próbáltatás ugyanúgy kijárt a hazai premiernek is. A társadalmi színmüvekben olyan nagyszabású és tömeges helyzetváltoztatás nem fordul elő, mint a történelmi tragédiáknál vagy látványos színmüveknél, de a rendezőpéldányba mindig be van jelölve,ha a színen lévő egy-két szereplő helyet cserél, előre vagy hátra lép. Paulay csak teljesen kidolgozott rendezőpéldánnyal a kezében mozgatta embereit. Egyik legsikerültebb müve, a Cifra nyomorúság színpadra állítása, a gyakorlott Csiky-rendező kezére vall. Már tul voltak a Proletárok tomboló diadalán, a kritika ugy látta, "az uj szinmü légköre nem oly nyomasztó"; hogy az irőt nem fenyegeti a veszély, a "naturalizmus meztelen és költőietlen igazságához" való eltévelyedés. (26) A két humoros alakra kiváló színészek álltak a rendező szolgálatában s a jóval nehezebb feladatú fősserepeket népszerű, élvonalbeli színészekre osztotta ki. Bálnái Gusztáv Bercsényi Béla szerepe lett, eszes, bár nem nagy koncepciójú művészé, értelmiségi figurára mindig megfelelt biztos technikájú, hűvös játékstílusa. A szép Eszter, aki körül a dráma gyűrűzött, a kor "vamp"-ja, Helvey Laura volt s igy a hivatalos kritika ki volt elégítve-. Bálnái kis huga, a kis Pourchambault-lány magyar másodpéldánya, jobb szivü annál, de éppen olyan oktondi, Márkus Emilia. Poprádi humoros svihákjóból Náday kitűnő alakot formált, Tarcsali eleve elirt - a jó erkölcs nevében elirt? - szerepéből Mihályfi bizonyára nem hozott ki semmit - Mihályfi egyike volt a Paulay-gárda tehertételeinek -, hanem annál többet az ötgyermekes apából a mosolyogva sirás nagymestere, Újházi, s az Ugyefogyott kis