Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)

VII. Képes ábrázolások

A Reischl-féle bődéről, amely a budai Duna-parton, a Várkert Kioszk helyén állott, csak egy rossz rajz nyomán van elképzelésünk* A szakirodalomban állandóan mint valami őcska bődét emlegetik,ezzel szemben viszont Christoph Seipp a XVIII. századi Pest-Buda legjobb színházépületeként emnu.

10

' A Hacker-terem épülete ma is teljesen ép a Tanács körút 7. szám alatt. Eredetileg egyemeletes épület volt, csak a mult század második felében húztak rá második emeletet. A színjátszó terem Déryné szerint az első emeleten volt. Az épület története nincs még kellőképpen földerítve. A rozsnyói levéltárból előkerült Kelemen Lászlónak egy szinházterve, amelyet a város részére készített.

11

/ A terv nem került ugyan kivitelezésre, de Kelemen agilitásának érdekes bizonyítéka. Két évtized múlva Katona József is foglalkozott szinháztervezésssl. Kecskemét részére készített ezlnhástervét a 12/ város levéltárában találták meg. ' Az 1812-ben megnyílt pesti nagy német színház építésének körülményeit nagyrészt ismerjük. Hillebrandt és Hild József tervei után végül is Johann Aman bécsi épitósz kapott megbízást a tervek elkészítésére. Az ő tervei alapján épült fel a hatalmas színház, amelynek kivitelesésében Pollák Mihály és Hild József is reeztvett.

13/ Johann Lehman

s Reise von Pressburg nach Hermannstadt in Siebenbürgen. Leipzig 1785. 112.p. 11

/ Jyirqgl - Tlcfry Kálmánt Az első állandó magyar színház terve. Búvár 1944. 204-207. p. IP / Haj

nóczy Ivánt Katona József szinházterve. Napkelet 1926. 13

^ Kádár Jolán

t A pesti és budai német színészet története 1812-1847. Bp, 1923.