Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)

XI. Szakirodalom

Magyar Írók élete és munkál és folytatása Gulyás Jó­zsef Magyar Írók élete és munkál is igen gazdag sziné­szeti adatokban. Használhatók az 1938-ban megjelent Ki kicsoda ? cimü lexikon, a Révai lexikon és az 1959­1962-ben megjelent Uj magyar lexikon szinészeti cím­szavai is. A külföldiek közül egyes német színházi lexikonok­ban találunk a magyarországi német színészetre vonat­kozó anyagot.Az ujabban megjelenő olasznyelvü Bnclclo- pedla dello Spettacolo magyar címszavai értékes adato­kat tartalmaznak. DRÁMATÖRTÉNET DRÁMATÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÁSOK . A drámatörténet mint iroda­lomtudományi stúdium nem tartozik szorosan a színház­történet tárgykörébe. A drámairodalom anyagának isme­rete azonban előfeltétele minden színháztörténeti ku­tatásnak. A drámák filológiai /genetikai, szövegkriti­kai .forráskutatás! stb./ problémái csak távolról érin­tik a szinhóztörténész érdeklődési körét, amelynek kö­zéppontjában az előadott mü áll. A drámai szöveg a színháztörténetben a szövegkönyv formájában jelenik meg, vagyis az irő szövegének egy meghatározott szín­pad és közönség részére történt értelmezésében. Hogy ezt a rendező és a színészek által értelmezett szöve­get elbírálhassuk, ismernünk kell a mü eredeti irói szövegét is, vagyis fel kell használnunk a drámatörté­neti kutatás eredményeit . A színháztörténet azonban nem azonos a drámatörténettel. Éppen ezért az alábbiakban csak a legfontosabb drámatörténeti összefoglalásokat adjuk, egyébként pe­dig utalunk az irodalomtörténeti kézikönyvek, biblio-

Next

/
Thumbnails
Contents