Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)

VIII. Jogszabályok

azeti és Filmművészeti Kamara esetében is - a testületek korporációs jellegénél fogva mindig a munkáltató anyagi érdekeit juttatták kifejezésre. Az első kollektiv szerződéseket, amelyek valóban két ellentétes érdekű szerződő fél, a színigazgatók és a színészek érdekképviselete között jöttek létre, a Magyar Színészek Szakszervezete kötötte 1945 után.A Szakszervezet igyekezett a színészek érdekeit érvényesíteni a tőkés vállalkozóval szemben. A színházak államosításával a kollektiv szerződések helyébe a statusrendszer lépett, amely a színészeknek az állami tisztviselők munkajogi biztonságát és állandóságát nyújtotta. Végül a szinhózakat is érintő fontos jogszabályokat ölel fel a szerzői jog számos rendelkezése.A színpadi szerzőkkel, átdolgozókkal, fordítókkal, zeneszerzőkkel szemben a színháznak számos joga és kötelezettsége támad. A szerzői jog százötven év alatt sok változáson ment át. Ma már nemzetközi szerződések szabályozzák a külföldi szerzők jogait is."/ Révai Lajos

; A magyar szinház! jog mai érvényben. Bp. 1907. - Falágy1 Róbert

: A magyar szerzői jog zsebkönyve. Bp. 1958.