Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)

VIII. Jogszabályok

Lapja /1883-1938/ és a Magyar Színészet /1939-1944/ cimü érdekképviseleti lap is. Nagy gazdagodást jelentene a magyar színháztörténetnek* ha valaki összeállítaná a sok ezer színházi rendelet bibliográfiáját s megkísérelné ennek az elhanyagolt forrésterületnek a feldolgozásét is. A rendeletek jelentőségének hangsúlyozására idézünk néhány modern példát: A 47027/1892. számú belügyminiszteri rendelet a színészet! ügynökséget, azaz a szerződtetések és a színmüvek előadási jogának közvetítését - a szerzett jogok épségben tartásával - az Országos SzinészegyesUlet részére engedélyezte. A 95 000/1921. számú VEM. rendelet a szinésskópző iskolák engedélyezését és ellenőrzését szabályozza. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 10 210/1945* M. E. számú rendelete a Magyar Művészeti Tanács felállítását rendeli el. A Tanács színművészeti szaktanácsa javaslattevő szervként működött a kormányhatóságok felé 1949-ig* A pénzügyminiszter 88 727/1946. II. P. M. számú rendelete kizárólag a magas művelődés színvonalán működő színházak kedvezményes rendőrhatósági engedélyilletékét szabályozta. A vidéki színtársulatok együttes utazásainak 50 %-oa menetkedvezményét a közlekedési miniszter 62 904/1946-1/3. számú rendeletével engedélyezte. A pénzügyminiszter 127 279/1946-VII. számú rendelete a szolgálati jogviszonyban álló színészek illetményének a szolgálati kiadósokkal arányban álló részét mentesítette az illetményadó alól. Ennek következtében 1946.december 20-tól a színészek szolgálati jogviszonyból származó jövedelmének 50 %-át, mint terhes illetményt, az adóalapba nem számították be. A 150/1948. számú kormányrendelet az Országos Magyar Színművészeti Akadémiának Színművészeti és Filmművészeti Főiskolává való átszervezését rendelte el.