Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)

VIII. Jogszabályok

nemzeti színházzá emelte. Előzményeit ugyancsak Pukánszkynó ismertette idézett munkájában. A törvény érdekessége.hogy a színházat kivette az összes kormányhatóságok hatásköréből és egyenepan az országgyűlésnek vetette alá. Ebben a tekintetben magyar különlegesség és páratlanul áll az egész színháztörténetben. Legjelentősebb e nembeli jogalkotásunk az 1848. XXII. ötszakaszo8 törvénycikk: A színházakról

.

10

/ a törvény már minden magyarországi színházra vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmaz.

11

^ Az első szakasz a színházak nyitását as illetékes törvényhatóság engedélyéhez köt

4

.. Ssinháznyitási engedélyről /koncesszióról/ tehát csak 1848 óta beszélhetünk. A második szakasz eltörli a cenzúrát.A harmadik szakasz előírja, hogy a színielőadások csak az illetékes helybeli hatóság tudtával és engedelmével történhetnek, kivéve a Nemzeti Színházat. Ezenkívül minden szinház, a Nemzeti Szinház is,rendőri felügyelet tekintetében a helybeli hatóság alá tartozik. A negyedik és ötödik szakasz a büntető szankciókról és eljárásról rendelkezik. A rendelet ellen vétőket a színhez bezárásával és 1000 koronáig terjedhető birsággal sújtják. A bezáratás elnökileg történhetik, a büntetést pedig "szóbeli peruton", vagyis polgári uton mondják kl. Többi színházi törvényünk kevésbé jelentős. Aa 1875. XXXIV. tc. a Nemzeti Szinház átépítéséről rendelkezik.

12/

As 1879. XL. tc. /Btk a kihágásokról/ 77. 5-a kótszás Ft-lg 9

/ Pukánszkynó Kádár Jolán

: i. m. 136-141. p. 10

/ Magyar törvénytár. Corpus Juris Hungaricl. n/ Staud Géza

: Az 1848. XXII. törvénycikk. Szinház 1948, 12. SS. Magyar törvénytár.

Corpus Juris Hungaricl. - Pukánszky nó Kádár Jolán i. m. 471-472. p.