Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai II. (Színháztörténeti könyvtár 8., Budapest, 1962)

VI. Levéltári anyag

az Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézet teljes irattárát is. Ezek az egységek 1949 után kerültek a Színháztörténeti Osztály birtokába. A csehszlovákiai levéltárak közül a kassai levéltá

rban a német és magyar szinészetre vonatkozó kiemelt aktaanyag is van. Ugyanez a helyzet a nagyszombati levéltá

rban is, ahol az 1830-31.évi szinházépités aktáit három külön dobozban őrzik. A pozsonyi városi levéltár

ban 14 doboz kiemelt és időrendbe rakott szinészeti iratanyag van az 1775-1927-ig terjedő időből. De természetesen más egységekben is számtalan színháztörténeti adatot találhatunk, igy például Hummel iratai közt, aki egy időben az Esterházyak karmestere volt, vagy a Kemény Lajos-hagyatékban, valamint a levéltár nagyszámú levelezésében /Hummel, Mader Raoul, Mahler Gusztáv stb. / 1950 óta a pozsonyi kolostori levéltárakat is a városi levéltárban helyezeték el. Ezek közt a jezsuita rendház irataiban bizonyára iskoladrámák előadásaira vonatkozó adatok is találhatók. Az Esterházy-levéltá

r eredetileg a kismartoni kastélyban volt elhelyezve. A levéltár nagy részét a húszas évek vége felé felhozták Budapestre,, a várbeli Esterházy palotába. Itt Hárich János levéltáros kiválogatta a levéltárból a zenei és szinházi jellegű anyag egy részét, amely Acta Musicalia és Acta Theatralia jelzést kapott. A levéltárat még Budapest ostroma előtt átvitték a közelben levő Országos Levéltárba, ahol az anyag meg is menekült a pusztulástól. A többszáz folyóméter terjedelmű iratmennyieég ma is az Országos Levéltárban található, kivéve a Musicalia és Theatralia aktákat, amelyek 1949-ben az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályára kerültek. Természetesen nem minden szinházi vonatkozású aktát vittek át a Színháztörténeti Osztályra, maradt bőven az Országos Levéltár anyagában is. Példaképpen emiitjük, hogy - 74 -